1956 a határon túl

1956 októbere Romániában

A második világháború utáni Romániában szilárdan állt a kommunizmus, nem volt megosztott a kormánypárt, számottevő belső ellenzékről sem beszélhetünk. Hogy ezt az „idilli” állapotot megőrizzék – értesülve a magyarországi kezdeti mozgolódásokról – már 1956. október 21-én lezárták a határokat, s a postaforgalmat is fokozottabban ellenőrizték – kezdte rendkívüli történelemóráját Stefano Bottoni olasz származású történész.

A Magyar Rádió erős sugárzását – mivel testvéri kommunista országról volt szó – azonban nem zavarták, s egészen Bukarest vonaláig fogható volt, így ez vált a magyar forradalmi események legfőbb hírszállító csatornájává. A rádió hangvételében történt változást viszont rögtön észrevették Romániában, s már október 24-25-én kisebb megmozdulásokat szerveztek Kolozsvárott.

A felkelés Temesváron, a többnemzetiségű egyetemvárosban váltotta ki a legnagyobb hatást. A főiskolások és egyetemisták összeállították követeléseiket, amelyek első pontjai még saját partikuláris igényeikről szóltak (például az egyetemi menza hiányosságainak pótlása), majd sorra megjelentek a Szovjetunió ellen irányuló pontok.

Október 30-31-én tüntetést szerveztek, amelybe a város többi lakosát is igyekeztek bevonni. Azonban a szovjet csapatok hamar körbezárták Temesvárt, s fél nap alatt felszámolták a mozgalmat. Megtorlásként 2000 diákot két héten keresztül tartottak fogva a közeli laktanyában, majd megfélemlítő kampányok és koncepciós perek sorozata következett – számolt be a történész előadásában.

Romániában más lehetőségekkel kellett szembenézniük a felkelések szervezőinek. Magyarországhoz képest lényegesen keményebb diktatúra volt az országban, s a csupán egy-két napig tartó, egy-egy városra korlátozódó megmozdulások során – amelyek során nem dördült el fegyver – közel annyi ember került börtönbe, mint a több ezer halottal járó, s közel 20 ezer sérültet számláló magyar forradalom megtorlása során.

A romániai megtorlások országos mérlege 1956 és 1961 között a következő volt: 13 ezer elítélt, 32 ezer bebörtönzött, 45 végrehajtott halálos ítélet, s több százan voltak, akik a kínzások során vesztették életüket.

1. 1956 októbere Romániában
2. 1956 hatása a többi szomszédos országra
3. 1956 jelentősége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye