Kik disszidáltak az olimpiák után?
2012. augusztus 15. 17:26
Ugyan a XXX. nyári ötkarikás játékok a vasárnap esti záróünnepséggel hivatalosan is véget értek, a láng kihunyása után a londoni olimpia még napokig uralja a világsajtót: hol a brit metropolisz példaértékű városfejlesztései programja, hol a csúcsokat döntő televíziós közvetítés, a várakozásokat túlteljesítő vagy éppen csalódást keltő eredményeket bemutató nemzetek és a riói esélylatolgatás a téma. A legtöbb országban a sportolók hazatéréséről és ünnepélyes fogadtatásáról cikkeznek a lapok, kiváltképp Kamerunban: a 20 milliós, koldusszegény afrikai ország olimpiai küldöttségéből heten - öt bokszoló, egy labdarúgó és egy atléta - is úgy döntöttek, hogy nem kívánnak a játékok végeztével hazatérni. "Olimpiai disszidálásra" korábban is volt példa, amire mi, magyarok, különösen fájó szívvel emlékezünk - elég csak Melbourne-t említeni -, de a világháború után szinte nem volt olyan világesemény, amikor sportolók ne politikai megfontolásból emigráltak volna.
Korábban
Az első: 1948, London
A modern kori olimpiák történetének első ismert menedékkérelme szintén Londonhoz köthető. 1948-ban, a második londoni olimpia után történt, hogy a csehszlovák női tornacsapat első embere, Marie Provaznikova az Egyesült Államokban kért és kapott menedékjogot. Ebben az időben került Csehszlovákia a Szovjetunió befolyása alá, amit Provaznikova hamar észlelt, ezért úgy döntött, hogy az olimpiai végeztével a tengerentúlon próbál szerencsét. A sportolónő amerikai letelepedése után tornát oktatott, s ott élt egészen 1991-ben bekövetkezett haláláig; 101 éves korában hunyt el.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 10. A reformkor fő kérdései](/ih0Ax/label/.cut-640x400/801.jpg)
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában tegnap
- Inkább elsüllyesztették a francia hadihajókat a britek, nehogy a németek kezére jussanak tegnap
- Amikor még őstulok sétálgatott a Nagykörúton tegnap
- Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének tegnap
- Díjátadóvál zárták az Operaház Szláv szezonját tegnap
- A könyvtárak növekvő népszerűségére mutat rá az OSZK statisztikája tegnap
- Szerelmi csalódásai csak mélyítették Franz Kafka depresszióját tegnap
- Kiváló marketingérzéke is szerepet játszott André-Gustave Citroën sikerében tegnap