Mégse vámpír a 16. századi velencei nő?
2012. június 1. 15:15
Egy kutató képtelenségnek tartja azt az elméletet, amely szerint az olaszországi Nuovo Lazzarettóban talált tömegsír egyik női áldozata vámpír lett volna. A vámpírok azonosítása a halottak között a sírásók feladata volt: gondosan megvizsgálták a tetemeket, és amelyiket gyanúsnak vélték, annak téglát tettek a szájába. Az új tanulmány szerint a tégla véletlenül eshetett a női áldozat szájába.
Korábban
A vita akkor kezdődött, amikor három éve egy 16. századi Nuovo Lazzaretto-i tömegsír pestisben elhunyt áldozatai között olyan nőre bukkantak, akinek szájában téglát találtak. Matteo Borrini törvényszéki orvos (Firenzei Egyetem) akkor azt állította: ez az első ismert eset, hogy egy vámpírt így temettek el.
Az ilyen babonák igen elterjedtek voltak a középkori és újkori európai pestisjárványok idején, ami elsősorban a bomlás természetes folyamata félreértelmezésének számlájára írható. A sírásókat meglephette a látvány, mikor megpillantották a teste köré tekert lepléből magát "kievő" vámpírt – valószínűleg azonban csak annyi történt, hogy a bomlás során keletkezett maró hatású folyadékok miatt enyészett el az anyag.
A vámpírokkal kapcsolatos mítoszokban a szörnyeket a járványokkal kapcsolták össze. Velencében óriási pusztítást vitt végbe az 1576-os pestis, amely legalább 50 ezer embert, a város lakosságának közel a harmadát ölte meg, köztük a híres reneszánsz festőt, Tizianót. A sírásók valószínűleg azt akarták elérni a téglával, hogy a vámpír ne fertőzzön tovább – írta Borrini és kollégája, Emilio Nuzzolese a Journal of Forensic Sciences egyik 2010-es számában.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
Néhány kutató ezzel szemben úgy gondolja, hogy szó sincs „kiűzésről”, a tégla egyszerűen csak beleesett az áldozat szájába. „Meglepőnek találom, hogy egy olyan fontos lap szerkesztői, mint a Journal of Forensic Sciences, közlik Nuzzolese és Borrini tanulmányát, amelyben nem adekvát tudományos bizonyítékokkal támasztják alá hipotézisüket” – fejtegette a Discovery Newsnak Simona Minozzi, a Pisai Egyetem antropológusa.
Minozzi a kutatópáros állításának megcáfolására olyan fotókat mutatott, amelyen az állítólagos vámpír mellett jól látszanak a különböző kövek, téglák és csempék. Ráadásul az áldozat állkapcsa hatalmasra nyílt, így szinte bármi belekerülhetett az idők során. A lepelre semmilyen bizonyíték sincs, a kulcscsont szokatlan elhelyezkedését pedig a koporsó falával is lehet magyarázni – írja Minozzi a Journal of Forensic Sciences májusi számában.
Minozzi „képtelenségnek” nevezte a vámpír-elméletet. „Sajnos ez elterjedt gyakorlat Olaszországban” – fogalmazott a kutató. „Ez valószínűleg azért lehet, mert a kutatásokra egyre kevesebb pénz jut az országban, a tudósok pedig szenzációs, a tudománytól távol álló felfedezésekkel próbálnak forrást szerezni és figyelmet kelteni maguk körül” – tette hozzá.
A vámpírok több ezer éve részei az emberiség hitvilágának, a modern figura azonban a 18. századi Balkánról és Kelet-Európából származik. Az állítólagos észlelések a romantika irodalmára is jelentős befolyást gyakoroltak, és többek közt ezekből született meg 1897-ben Bram Stoker Drakula című regénye is.
A közhiedelem szerint a járványban meghaltak mellé temetett „vámpírok” szomszédjaikból táplálkoztak, amíg elég erősek nem lettek ahhoz, hogy kimásszanak a föld alól, és újra megtámadják az élőket. A vámpírok azonosítása a halottak között a sírásók feladata volt: gondosan megvizsgálták a tetemeket, és amelyiket gyanúsnak vélték, annak téglát tettek a szájába. Borrini szerint ezt jelen esetben úgy erőltették bele a nő szájába, hogy annak néhány foga kitörött.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![Múlt-kor magazin 2015/ősz](/ih0Ax/label/.cut-640x400/645.jpg)
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20