Félmeztelenül harcoltak a női gladiátorok?
2012. április 19. 08:59
A hamburgi múzeumban őrzött kétezer éves bronzszobor egy női gladiátort, méghozzá egy győztest ábrázol – állítja az egyik kutató. Ha a feltételezés igaznak bizonyul, akkor ez lehet a második ismert alkotás, amely női gladiátort örökített meg.
Korábban
A szobor egy félmeztelen nőt ábrázol, akin mindössze egy lágyékkötő és a bal térdén egy pólya van, magasba emelt kezén pedig – vélekedik Alfonso Manas, a Granadai Egyetem kutatója – egy sica, azaz a gladiátorok által használt hajlított kard lehet. Ez volt az a mozdulat, amit a párbaj során győztes gladiátorok a verseny végén tettek.
A női gladiátor a földre, valószínűleg a legyőzött ellenfelére néz. A precíz, életszerű ábrázolás azt sugallja, hogy a szobrot egy valós személyről mintázhatták – nyilatkozta Manas. Azt nem tudni, hogy a jelenleg a hamburgi Museum für Kunst und Gewerbeinben őrzött alkotás pontosan honnan származik.
A szobrok ritkaságára kézenfekvő magyarázat lehet, hogy női gladiátorok csak elenyésző számban voltak jelen az ókori Rómában. Septimius Severus császár i.sz. 200-ben tiltotta el a szebbik nem tagjait a véres párbajoktól, de a történetírók körülbelül egy tucatnyi utalást hagytak az utókorra. A másik ismert ábrázolás Halikarnosszoszból származik (a dombormű ma a British Museumban tekinthető meg), a képen két nő küzd egymással.
Manas szerint egyértelműen gladiátorral van dolgunk, mivel a női atlétákat például sohasem ábrázolták félmeztelenül, de árulkodó jel még a szobor bal térdén látható kötés, a testtartás – írja a kutató az International Journal of the History of Sport legújabb számában. Anna McCullough, az Ohio Állami Egyetem professzora azonban arra figyelmeztet, hogy van egy lényeges kérdés, ami kétségessé teheti az identifikációt: a szobron ugyanis nincs sisak, lábvért vagy más páncél.
„A készítőnek egyetlen oka volt arra, hogy félmeztelenül ábrázolja a harcost: megmutatni, hogy ez nem férfi, hanem egy női gladiátor” – magyarázta McCullough. Azt Manas is elismeri, hogy a nőkön biztosan volt még valami (pajzs vagy sisak), amikor beléptek az arénába, ezért valószínűleg ebben az esetben arról lehet szó, hogy a nő eldobta ezeket a győzelem pillanatában, a szobrász pedig ebben a helyzetben örökítette meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.
