Grönlandon is ihattak sört a vikingek
2012. február 8. 09:23
A vikingek egyszerre voltak híresek és hírhedtek sör és mézbor iránti szeretetükről. A régészek régóta vitáznak arról, hogy vajon Vörös Erik (950-1010) és utódai hogyan bírták az aranyló ital nélkül, mikor 1000 körül letelepedtek Grönlandon.
Korábban
A koppenhágai Nemzeti Múzeum kutatói egy viking szemétdombon elszenesedett árpaszem maradványokat találták. Ez volt a végső bizonyíték arra, hogy az első vikingek, akik Grönland partjaira érkeztek, árpát termesztettek – a legfontosabb összetevőt, amely a zabkásához hasonló masszának, a kenyérnek és természetesen a sörnek – a hagyományos viking étlap részeinek – is alapanyaga volt.
A koppenhágai múzeum archeobotanikusa, Peter Steen Henriksen vezetésével indult expedíció azt tanulmányozta, hogy a vikingek hogyan birkóztak meg a hideg és zord környezetben való letelepedéssel. „Láthatjuk, hogy a vikingek mégis termesztettek árpát, ami nagyon fontos volt a túlélés szempontjából” – fejtette ki a kutató.
A lelet is igazolja az 1250 körül írt Királytükröt (Konungs skuggsjá), amely megemlíti a vikingek árpatermesztési próbálkozásait. Ez az egyetlen írott forrás a termesztésről, amely így szól: „abból a gabonából, ami azon a vidéken nőhet, bizony nem sokat profitálhattak. És mégis vannak köztük olyan emberek, akik gazdagnak és tehetősnek számítanak, hiszen megkísérelték a gabona elvetését, azonban az ország nagy többsége nem tudja, mi is az a kenyér, miután sohasem láttak ilyent.”
A kutatók szerint valószínűleg csak kis mennyiségben termeszthettek árpát és vethettek gabonát, éppen annyit, amennyit képesek voltak öntözni és amit meg tudtak óvni az éhes állatoktól.
Henriksen és kollégái 2010-ben és 2011-ben folytattak kutatásokat a sziget legdélebb pontján lévő viking telepeken. „Több ásatást is végeztünk 12 különböző viking gazdaságban, melyek 7-800 éve elhagyatottan állnak” – mondta a kutató. „A legtöbb farm jól megőrződött. A tőzeg- és kőfalak ma is láthatóak, néhány helyen akár a másfél méter magasságot is elérik."
A kutatóknak kevés esélyük volt megtalálni a maradványokat, hiszen a grönlandi talaj túl vékony ezek megőrzésére. Ha léteztek is további nyomok a viking mezőgazdaságra vonatkozóan, az időjárás és a mai juhtenyésztők tevékenységének eredményeképpen többségük teljesen elpusztult.
Azonban a vikingeknek is szükségük volt egy olyan helyre, ahol megszabadulhatnak a keletkező szeméttől. A kutatók ezeket a szeméthalmokat a viking gazdaságok közelében találták meg. A „midden”-nek is hívott, ételmaradékokat, háztartási hulladékot és nagy mennyiségű hamut tartalmazó halmok alsó rétegéből vett minták tartalmazták a már említett árpaszemeket. A gabona a tűz közelében lehetett, ami tartósította a szemeket. „Azt a réteget tártuk fel, amely abból az időből való, amikor a szigetre érkeztek a telepesek” – mondta Henriksen, akinek csapata 300 kilogramm mintát vett a további elemzésekhez.
A vizsgálatok kiderítették, hogy helyben termelt árpáról van szó. A kutatók az import gabona lehetőségét kizárták, hiszen a viking hajók ilyesfajta szállításra nem voltak alkalmasak.
A grönlandi klíma akkortájt melegebb volt, mint manapság, zöld növényzet borította a peremterületeket – ahogyan azt a sziget elnevezése is mutatja: zöld sziget –, így Erik vikingjei az Izlandról hozott magokkal mezőgazdasági termelésbe kezdhettek. A 13. században zajlott kis jégkorszak azonban mindent megváltoztatott: egyre csökkent az aratási és érési időszak, ami már nem volt elég az árpa fejlődésének. Egy bizonyos ponton a vikingek már nem voltak képesek fenntartani a vetőmagtermelést, csökkent az előállítható kenyér és ital mennyisége, ami jelentősen megnehezítette számukra a túlélést.
A hideg éghajlat nemcsak az árpatermesztés befejezését idézte elő, hanem a sziget elnéptelenedését is. Amikor Erikék a szigetre érkeztek, az őslakos inuitoknak már nyomuk sem volt, valószínűleg egy korábbi jégkorszak miatt halhattak ki. Ugyanez várt a vikingekre is; grönlandi vikingről írott források utoljára 1408-ban szóltak, ezt követően eltűntek, de senki sem tudja, hogy erre mikor és hogyan került sor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap