A tíz elveszett törzs nyomában
2012. január 9. 08:39
A középkori Afganisztán zsidó kereskedőinek tulajdonított 150 pergamentekercset máris az új holt-tengeri tekercseknek kiáltották ki. A felfedezés új lendületet adhat a Bibliából ismert elveszett tíz törzs legendájáról szóló vitának is.
Korábban
Az afgán pásztor éppen egy farkasodúba lépett be elkóborolt bárányát keresve, ám csalódnia kellett: az állatnak nyoma veszett. A földön ekkor pergamendarabokra lett figyelmes, ami csak elsőre tűnt hétköznapi eseménynek.
Azóta már kiderült: az afganisztáni barlang 150 kéziratot és más egyéb olyan tárgyat rejtett, amelyet az ázsiai ország középkori zsidó közösségének tagjai hagytak az utókorra. Egyes vélemények szerint ez tekinthető a második legfontosabb felfedezésnek a holt-tengeri tekercsek megtalálása után.
A mostani eset körülményei nem egyediek, ahogyan azt a Héber Egyetem professzora, Haggai Ben-Sammai is megfogalmazta: „Számos ilyen történet van, mindig a bárányuk után kutató pásztorok fedezik fel”.
A kutatók jelenleg még vizsgálják a 11. századi, judeo-arab és judeo-perzsa nyelven íródott szövegeket. „Semmi kétség afelől, hogy autentikus szövegekkel van dolgunk, hasonlóak a korábban talált forrásokhoz” – fejtette ki Saul Saked professzor. A tekercsek között megtalálható Jeremiás könyvének másolata, Saadia Gaon középkori rabbi munkái, versek az elmúlásról és a gyászról, valamint könyvelések, amelyeket egy zsidó kereskedő jegyzett fel.
A professzor szerint a közösség a judaizmus karaita csoportjához tartozott. A mozgalom legfőbb jellemzője, hogy Szentírásként csak az Ószövetséget fogadja el, a Misna és Talmud előírásait elutasítja.
Ugyan eddig már 150 középkori szöveget sikerült azonosítani, még ez a szám is eltörpül a különböző egyiptomi zsinagógákban talált ősi források mellett, amelyek több százezerre rúgnak. Sajnos egy részük olvashatatlan, de Saked bízik abban, hogy az afgán tekercsek csak jéghegy csúcsát jelentik.
Robert Eisenman, a holt-tengeri tekercsek avatott szakértője szerint a felfedezés az Ázsiát és Európát keresztbe-kasul bejáró középkori zsidó távolsági kereskedők, a radaniták életére deríthet fényt. Ennél azonban fontosabb megállapításra is sor kerülhet: „Ha ez egy zsidó település része volt, akkor ez megerősíti azt a mítoszt, hogy a tíz elveszett törzs lakóhelyét is valahol itt kell keresnünk” – így a professzor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap