Délvidéki magyar golgota

A többek között a Magyar Országgyűlés, a Trianon Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közreműködésével szervezett programsorozat tudományos konferenciával nyílik meg pénteken. Az 1944-45-ös délvidéki magyar tragédia a magyar-szerb történelmi kapcsolatok tükrében című, a Magyar Tudományos Akadémián tartandó tanácskozáson felszólal Pálinkás József, az MTA elnöke. Szintén e napon a kommunista vérengzés délvidéki áldozatai előtt hajtanak fejet az Országgyűlés felsőházi termében, a rendezvényt Kövér László házelnök nyitja meg.

Szombaton a várpalotai Trianon Múzeumban emlékező műsort rendeznek és történeti kiállítás nyílik, vasárnap "Akikért a harang nem szólt" mottóval az 1944-45-ös véres események 67. évfordulóján ünnepi misét tartanak a Szent István Bazilikában. A program védnöke Schmittné Makray Katalin. Cseresnyésné Kiss Magdolna, a Keskenyúton Délvidék 1944-45 Alapítvány képviseletében elmondta, hogy a tízedik alkalommal tartandó ünnepi rendezvényre több száz délvidéki zarándokot várnak.

A programok vasárnapi zárónapján dokumentumfilm-vetítés lesz, és a pasaréti templomban megnyitják a délvidéki ferences vértanúk és társaik boldoggá avatási perét. A rendezvényt Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek vezeti. Ékes Ilona azt mondta, hogy a rendezvényeken az emberi sorsokat, az 1944-45-ben történtek megrázó oldalát szeretnék bemutatni. Kiemelte, hogy a programok szakmai, politikai és civil összefogással jöttek létre.

Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum Alapítvány képviseletében kiemelte: 1944 óta a magyar állam és politikai közösség ilyen egyértelműen még nem állt oda a több tízezer ártatlanul meghurcolt, megkínzott, kivégzett délvidéki magyar és a túlélők mellé. A rendezvény a kölcsönös megbékélést kívánja szolgálni, fő üzenete Magyarország felé, hogy Délvidéken minden komoly ügyet kiegyensúlyozottan, hatékonyan kizárólag Szerbiával, a szerbekkel együtt tudnak megoldani. Ugyanakkor a szerbeknek is meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy megbékélés, nyugalom csak úgy lehet, ha a magyar emlékeket, áldozatokat, az ezeréves magyar jelenlétet tudomásul veszik, és megbecsülik - mutatott rá.

A Délvidéken 1942 január-februárjában a magyar honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász razziáiban közel 3000-4000 embert végeztek ki. Két és fél évre rá, 1944 októberében és novemberében következett az akkori jugoszláv katonai hatalom és Tito partizánjainak megtorlása, amelyben egyes becslések szerint 30-40 ezer délvidéki magyart gyilkoltak meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"