Keresztet állítottak a bombázások áldozatainak emlékére Érsekújváron
2011. november 1. 10:01 MTI
Keresztet állítottak hétfőn az érsekújvári (Nové Zámky) Szent József temetőben azon több ezer ember emlékére, akik a várost a II. világháború végén ért bombázásoknak estek áldozatul.
Korábban
Az ünnepi ökumenikus szentmisét Durco Zoltán esperes celebrálta, aki 2010 februárjától a Nyitrai Egyházmegye magyar anyanyelvű híveinek lelki gondozásáért felelős püspöki helynök. Megjelent Pischinger Géza, Érsekújvár polgármestere is.
A keresztet annak a tömegsírnak a helyén állították fel, ahová a világháború névtelen és nem azonosított áldozatait temették el - közölte az érsekújvári városi hivatal. Ebből az alkalomból fényképkiállítás is nyílt, amely korabeli felvételeken mutatja be a tragédiát.
A második világháborúban, amikor Érsekújvár újra Magyarországhoz tartozott (1938-1945), a felvidéki, a mai szlovákiai városok közül ezt a települést érték a legnagyobb bombatámadások. Az angol és az amerikai légierő 1944 októberében és 1945 márciusában három alkalommal bombázta a várost, amely abban az időben katonai szempontból rendkívüli fontossággal bírt, mert hatalmas stratégia jelentőségű vasútállomása volt. A szőnyegbombázások során azonban nem csak a vasútállomás és környéke, hanem maga a város is elpusztult, gyakorlatilag az összes műemlékével együtt.
Az áldozatok számát - a város és környékének lakói, szovjet hadifoglyok, magyar és német katonák, ismeretlen utasok - mintegy 4000-re becsülik. Több mint 6000 ember fedél nélkül maradt. A mai Érsekújvárt a háború után gyakorlatilag a romokból építették újjá.
A II. világháború végén a magyar lakosság aránya a dél-szlovákiai város összlakosságának (14 ezer) mintegy 75-80 százalékát tette ki. A mai több mint 40 ezer lakosú városban a magyar lakosság aránya már csak 30 százalék körül mozog. Az elmúlt években a bombázások áldozatairól való megemlékezéseket, évfordulókat a szlovák nacionalista és szélsőséges erők időnként magyarellenes provokációkra is kihasználták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.