Az ivóvíz lehetett Jamestown lakóinak gyilkosa
2011. október 20. 14:34
Az ivóvíz szennyeződése jelentős szerepet játszhatott a 17. századi Jamestown népességének gyors csökkenésében – állítják amerikai geológusok.
Korábban
Jamestown, a népszerű és sokszor feldolgozott Pocahontas-történetből ismert angol kolónia 1609 ősze és 1610 nyara között élte át történelmének legnehezebb időszakát. A telepet 1607-ben alapították, fennállásának első éveiben az angolok John Smith révén megállapodást kötöttek az indiánokkal, akik így kukoricát szállítottak a telepeseknek.
James Smith, a telep vezetője 1609 őszén hazautazott Angliába, távozását követően pedig megromlott a viszony a telepesek és a Powhatan törzs tagjai között: az indiánok megszakították a kereskedelmet a gyarmatosítókkal, mivel a bennszülötteknek sem volt elég élelmük az elhúzódó szárazság miatt.
A telepesek erőszakkal vették el az ételt, ezért az indiánok ostrom alá vették Jamestown erődjét. Az erődjükbe zárt telepesek nem tudtak többé vadászni, halászni és friss ivóvizet szerezni. James Whittenburg, az Amerikai Történelem és Demokrácia Nemzeti Intézetének vezető munkatársa szerint az éhező telepesek először kutyákat és ovakat, majd patkányokat és mérgeskígyókat ettek. A tél során jelentkező alultápláltság és betegségek – vérhas, tífusz és skorbut – megtizedelték a lakosságot, így mire Lord De La Warr megérkezett 1610 júniusában, már csak hatvanan voltak életben az erőd lakói közül. Számos magyarázat született a gyors népességfogyást illetően, az egyik lehetséges okként például a spanyol ügynökök kútmérgezését nevezték meg.
Több történész is a kutakban kereste a rejtély magyarázatát: A történeti földrajzzal foglalkozó Carville Earle a koszos ivóvizet és annak magas sótartalmát tette felelőssé a halálozásokért. Earle tézisét most a William & Mary Egyetem munkatársai, Gregory Hancock és Jim Kaste, valamint egy diákjuk, Doug Roeland megpróbálta a gyakorlatban is bebizonyítani.
A csapat megállapította, hogy a James folyó sós vize és a közeli mocsár beszivárog Jamestown víztározójába, így az ivóvíz szintje elérte az emberre veszélyes mértéket. Kaste szerint a probléma súlyosabb lehetett a 17. században a kevés esőzés miatt. A fennmaradt jamestowni beszámolók említenek a sómérgezésre jellemző tüneteket, ilyen a letargia és az ingerlékenység.
A só mellett a telepesek hulladéka is beszivároghatott a kolónia kútjaiba, tovább rontva a víz minőségét, és segítve a betegségek terjedését. A kutatók magas, ám változó arzénszintet mértek az erőd körüli vízforrásokban. Az arzén mennyisége az eddig elvégzett vizsgálatok szerint a természetes szinten van.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2013
- A múlt század romkocsmái
- A Romanov-ház utolsó évtizedei
- Udvari bolondok a történelemben
- Száz éve épült a szőnyi álomkastély
- Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
- A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
- A Kennedy-család és az öröklött hírnév
- Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
- Robert Capa és Magyarország
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap