Kolumbuszt hibáztatják a klímaváltozásért
2011. október 18. 09:21 Science News
A Kolumbusz felfedezését követően megjelenő európai hódítókat teszik felelőssé a kis jégkorszakért amerikai klímakutatók.
Korábban
Kolumbusz és más felfedezők olyan eseménysort indíthattak el, ami végül az újkori európai kis jégkorszakhoz vezetett. Az európai hódítás következtében az őslakosság száma megcsappant, így nagy területek néptelenedtek el. Az ezeket a területeket egykor betöltő fák több milliárd tonnányi széndioxidot vontak ki az atmoszférából, csökkentve a légkör hőtartó kapacitását és a hőmérsékletet – állítja Richard Nevle, a Stanford Egyetem geokémikusa. Nevle teóriájáról az Amerikai Geológiai Társaság október 11-én megtartott találkozóján tartott előadást.
A bizonyítékokból Nevle megpróbálta felbecsülni, hogy az új fák mennyi széndioxidot bocsáthattak ki. A geokémikus szerint ez a mennyiség elég volt ahhoz, hogy részben, vagy egészben megmagyarázza az Antarktisz jegében lévő légköri széndioxid hirtelen csökkenését a 16-17. század folyamán. Az üvegházhatás kulcsának számító gáz visszaszorulása viszont megindíthatta Európa kis jégkorát, évszázadokra lehűtve az öreg kontinens klímáját.
A 15. század végén 40 és 80 millió köztire becsülték az amerikai kontinens lakosságát. Jelentős részük égetéssel készített helyet a mezőgazdasági növényeknek, nagy mennyiségű faszenet hagyva maga után. Ötszáz évvel ezelőtt azonban a faszén felhalmozódása megtorpant, ugyanis az őslakosság kilencven százaléka elpusztult az európaiak által behozott betegségekben.
A fák visszatértek, így nagyjából egy Kalifornia méretű terület vált erdőssé, ami 2 milliárd tonna és 17 milliárd tonna közötti széndioxidot szívott fel a légkörből. Az antarktiszi jégminták a széndioxid mértékének csökkenéséről tanúskodnak.
Jed Kaplan, a svájci Lausannei Szövetségi Műszaki Iskola munkatársa szerint az emberi földhasználat tekintetében semmi más olyan dolog nem történt, ami megmagyarázhatná a szén hirtelen felszívódását. Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem klímakutatója szerint természeti folyamatok – csökkent naptevékenység, megnövekedett vulkanikus aktivitás, vagy hidegebb óceánok – is felszívhatták a széndioxidot. Mann szerint ezek a jelenségek jobban megmagyarázzák a regionális klíma mintákat a kis jégkorszakban.
Noha Nevle egyes bizonyítékait vitatják a klímakutatók, azonban abban egyetértenek a geokémikussal, hogy az Újvilágban kitört járványok olyan tragédiát jelentettek, amely kihangsúlyozta az ember képességét a klíma szabályozására, jóval az ipari forradalom előtt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.