Kolumbuszt hibáztatják a klímaváltozásért

Kolumbusz és más felfedezők olyan eseménysort indíthattak el, ami végül az újkori európai kis jégkorszakhoz vezetett. Az európai hódítás következtében az őslakosság száma megcsappant, így nagy területek néptelenedtek el. Az ezeket a területeket egykor betöltő fák több milliárd tonnányi széndioxidot vontak ki az atmoszférából, csökkentve a légkör hőtartó kapacitását és a hőmérsékletet – állítja Richard Nevle, a Stanford Egyetem geokémikusa. Nevle teóriájáról az Amerikai Geológiai Társaság október 11-én megtartott találkozóján tartott előadást.

A bizonyítékokból Nevle megpróbálta felbecsülni, hogy az új fák mennyi széndioxidot bocsáthattak ki. A geokémikus szerint ez a mennyiség elég volt ahhoz, hogy részben, vagy egészben megmagyarázza az Antarktisz jegében lévő légköri széndioxid hirtelen csökkenését a 16-17. század folyamán. Az üvegházhatás kulcsának számító gáz visszaszorulása viszont megindíthatta Európa kis jégkorát, évszázadokra lehűtve az öreg kontinens klímáját.

A 15. század végén 40 és 80 millió köztire becsülték az amerikai kontinens lakosságát. Jelentős részük égetéssel készített helyet a mezőgazdasági növényeknek, nagy mennyiségű faszenet hagyva maga után. Ötszáz évvel ezelőtt azonban a faszén felhalmozódása megtorpant, ugyanis az őslakosság kilencven százaléka elpusztult az európaiak által behozott betegségekben.

A fák visszatértek, így nagyjából egy Kalifornia méretű terület vált erdőssé, ami 2 milliárd tonna és 17 milliárd tonna közötti széndioxidot szívott fel a légkörből. Az antarktiszi jégminták a széndioxid mértékének csökkenéséről tanúskodnak.

Jed Kaplan, a svájci Lausannei Szövetségi Műszaki Iskola munkatársa szerint az emberi földhasználat tekintetében semmi más olyan dolog nem történt, ami megmagyarázhatná a szén hirtelen felszívódását. Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem klímakutatója szerint természeti folyamatok – csökkent naptevékenység, megnövekedett vulkanikus aktivitás, vagy hidegebb óceánok – is felszívhatták a széndioxidot. Mann szerint ezek a jelenségek jobban megmagyarázzák a regionális klíma mintákat a kis jégkorszakban.

Noha Nevle egyes bizonyítékait vitatják a klímakutatók, azonban abban egyetértenek a geokémikussal, hogy az Újvilágban kitört járványok olyan tragédiát jelentettek, amely kihangsúlyozta az ember képességét a klíma szabályozására, jóval az ipari forradalom előtt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban