Műemlék lesz Hitler egykori ukrajnai bunkere
2011. július 27. 16:15 MTI
Műemlék lesz Hitler egykori ukrajnai bunkeréből, a Werwolfból. A döntést heves vita előzte meg, de a Vinnyica megyei önkormányzat elutasította a műemlék létrehozását ellenzők érveit.
Korábban
Mikola Dzsiga, a megyei állami közigazgatási hivatal vezetője a Szevodnya című ukrajnai lap szerint kijelentette, hogy a műemlék arra figyelmeztetne, hová vezethetnek az olyan ideológiák, mint a fasizmus. A helyi lakosok hevesen tiltakoztak a terv ellen, mivel attól tartanak, hogy a hely a jövőben a neonácik zarándokhelyévé válhat. Mikola Dzsiga már május 9-re, a nácizmus fölött aratott győzelem napjára turistaösvényt akart nyitni a Werwolfhoz, a náci hadsereg egykori előretolt ukrajnai főhadiszállásához.
A Werwolfot a Kijevtől 300 kilométerre nyugatra fekvő Vinnyicától 8 kilométerre északra, Kolo-Mihajlivka falu közelében építették fel a keleti front hadműveleteit irányító parancsnokság részére, a kelet-poroszországi Wolfschanze mintájára. az ukrán hírportálok szerint volt elektromos erőműve, vízellátása, repülőtere. Föld feletti részén 81 faház állt, a föld alatti részében három vasbeton bunker található. Hitler bunkerének fala két és fél méter vastag volt.
Az építkezés 1941 őszétől 1942 tavaszáig tartott, a munkában különböző források szerint akár 14 ezer ember is részt vehetett. Az építkezés befejezése után állítólag mindnyájukat – nemcsak a helyi lakosokat és a koncentrációs táborokból ideszállított foglyokat, hanem a Németországból hozott szakértőket is – agyonlőtték.
A levéltári dokumentumok szerint Hitler két-három alkalommal tartózkodott a Werwolfban: először 1942-ben, amikor náci parancsnokság állítólag itt dolgozta ki a sztálingrádi csata terveit. Ezt követően 1943. február-márciusban járt itt a Führer, ekkor döntöttek a kurszki csata kérdésében. 1944 márciusában a visszavonuló német egységek a bunker valamennyi bejáratát felrobbantották.
A háború óta állítólag senki sem járt a titkos védműben. A tudósok csak a Szovjetunió összeomlásakor kaptak lehetőséget a kutatásra. 1990-ben több szovjet egyetem szervezett expedíciót a bunker feltárására, de csak a felszíni részét tanulmányozhatták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap