A nándorfehérvári diadalra emlékeztek
2011. július 24. 18:29 MTI
Az emlékezetpolitika fontosságáról, a nándorfehérvári diadal üzenetéről, július 22. emléknappá emeléséről és a déli harangszóról is szóltak a résztvevők azon az emlékülésen, amelyet a nándorfehérvári győzelem 555. évfordulóján tartott a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum.
Korábban
Az eseményen Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az emlékezetpolitika fontosságára hívta fel a figyelmet, mint fogalmazott, "a történelem segít a jelent könnyebbé, a jövőt világosabbá tenni". A főigazgató üdvözölte a nándorfehérvári diadal nemzeti emléknappá emelését, valamint emlékeztetett arra, hogy a történelem folyamán a török és a magyar nép számos alkalommal szövetségesként küzdött, az ostrom óta eltelt több mint ötszáz évben a török-magyar barátság megerősödött.
Csorba László kitért arra is, hogy a nemzeti emlékezet fontos összefüggésekre hívja fel a figyelmet. Példaként megemlítette, hogy az 1956-os forradalom után elmenekülő magyarok Olaszországban mindenhol október 23-ára emlékező plakátokat találtak, e napon halt meg ugyanis Kapisztrán Szent János, a Nándorfehérváron küzdő keresztes hadak vezetője. Felidézte, az 1956-os magyarok azóta minden évben részt vesznek a Capestrano községben október 23-án tartott ünnepi körmeneten, így emlékezve a forradalomra, valamint Kapisztrán Jánosra.
L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöke Ady Endre 1908-ban írt szavaival arra emlékeztetett: nem biztos, hogy a jelenlegi nemzettel, néppel felállítható lenne egy olyan győztes had, mint egykor Kapisztrán Jánosé volt. A képviselő szerint Magyarország kulturális, politikai deficittel küzd, amelyért mindenki felelős, a politikusok, az értelmiség, de még a kétkezi dolgozók is.
L. Simon László Klebelsberg Kunó kultúrpolitikust idézve leszögezte: a kultúra kellő anyagi és szellemi támogatása nélkül a kulturális deficit tovább növekszik, ami könnyen vezethet a társadalom egyensúlyának a felbomlásához, radikalizálódáshoz, a politikai színvonal további csökkenéséhez. A politikus szerint a nándorfehérvári diadal legfőbb üzenete, hogy nem elég szavakban kifejezni a hazaszeretetet, "tenni, cselekedni kell a hazáért".
Gedai István, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság alelnöke szerint Magyarországon eddig főként a nemzeti gyásznapokra emlékeztünk, ezért üdvözölte július 22. emléknappá emelését. A történész emlékeztetett arra, hogy Magyarország valóban Európa védőbástyája volt, noha "el is vérzett" a hosszú háborúskodásban, települések pusztultak el, országrészek váltak lakatlanná. Szerinte az ezt orvosolandó betelepítések már előrevetítették Trianont. Gedai ezért különösen fontosnak nevezte a nándorfehérvári diadalra való emlékezést, valamint hangsúlyozta, a jelenleg az országban található "erkölcsi romokat" az értelmiségnek kell eltakarítani.
Visy Zsolt egyetemi tanár, A déli harangszó című kötet szerkesztője előadásában emlékeztetett arra, hogy Nándorfehérvár mindig kulcsszerepet játszott, ezért az évszázadok folyamán folyamatosan ádáz harcok dúltak érte. A történész felidézte: az ostrom idején körülbelül 20-30 ezer védő nézett szembe egy 60-70 ezer fős, a kor egyik legmodernebbjének tartott hadsereggel. "A vár sorsa megpecsételődött volna, ha nincs a nemzetközi összefogás" - emelte ki Visy, hozzátéve, a kereszteseknek és a szerb hajósoknak kulcsszerepük volt a csata kimenetelében.
A történész leszögezte: a győzelem tette lehetővé az azt követő mintegy hetven évnyi békét, az ország megerősödését, a magyar reneszánszot. Kiemelte: a déli harangszó igenis a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, szerinte egy vesztes csata után valószínűleg nem maradt volna fenn ez a szokás. "Van bármely más népnek olyan dicső tette, amelyre Európa szerte mindennap emlékeztetnek?" - tette fel a kérdést Visy Zsolt, aki szerint a magyaroknak büszkének kell lenniük a győzelemre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda 19:05
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap