Megoldhatatlan a római dodekaéder rejtélye
2011. június 22. 08:34
Játék, csengő, orvosi készülék, esetleg díszítőelem? Szinte semmi bizonyos nem állítható a római kori tárgyról, amelynek rejtélye talán örökre megoldatlan marad.
Korábban
A titokzatos, tizenkét szabályos ötszöget alkotó tárgy általában bronzból, vagy kőből készült, mérete 4-11 centiméter között mozgott. Elsőre azt hihetnénk, hogy a rómaiak egyszerűen azért ásták el őket, hogy ezzel komoly fejtörés elé állítsák a jövő generációit, de az is lehet, hogy ennek valami egészen egyszerű oka lehetett. S hogy mit gondol erről a szakértő? „Nincs semmiféle titokzatos ötletem erre vonatkozóan, de szerintem ez rendben van” – nyilatkozta Sebastian Heath, a New York-i Egyetem segédprofesszora. „Egyáltalán nem központi kérdése a római régészetnek, de érdekes lenne megtudni, mik lehetnek ezek” – tette hozzá.
Egyesek úgy gondolják, hogy ez volt a világ első csengője. „Ismerünk csengőket az ókorból, ezeket általában a ceremóniák során használták. Döntő bizonyítékunk azonban nincsen rá” – magyarázta a kutató. Egy másik elmélet szerint a dodekaéder orvosi célokat szolgált, felforrósították és megmasszírozták vele a sajgó testrészeket – Health ezt sem tartja kizártnak, de mint elmondta, ennek bebizonyítása ma már lehetetlen.
A halászhálóknál használt súly elmélete is továbbgondolásra készteti a szakértőt, bár Health szerint a ma ismert ilyen célú eszközök nem hasonlítanak a dodekaéderre. A tárgy cirádás díszítése viszont azt sugallja: lehet, hogy csupán díszítőelem volt. „Ez egy kicsit minimalista felfogás. Idő kellett, hogy elkészítsék, ami kézzel történt, igaz, van a dizájnjában újra és újra előforduló elem” – mondta el Health, aki nem azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a tárgy gyerekeknek készült.
Health szerint mindegyik elmélet megállja a helyét, de az már most kijelenthető, hogy a római dodekaéder funkciója örökre rejtély marad.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap