Légszennyezettség keserítette az ókori egyiptomiak életét
2011. június 7. 11:55 Live Science
Szálló port mutattak ki tizenöt egyiptomi múmia tüdejében, ami azt valószínűsíti, hogy az ókori civilizáció is ki volt téve a légszennyezettség káros hatásainak.
Korábban
A szálló por számos modern kori betegséggel hozható összefüggésbe, (szív- és tüdőbetegségek, rák), s a posztindusztriális tevékenységek következtében (például fosszilis tüzelőanyagok égetése) alakul ki. Miután meghallotta, hogy az ókori egyiptomiak tüdejében is szálló port találtak, Roger Montgomerie, a Manchesteri Egyetem orvostanhallgatója úgy döntött, közelebbről is szemügyre veszi a kérdéses tüdőszöveteket. (A vizsgálatról készült felvételek itt tekinthetők meg.)
Minden egyes megvizsgált múmia tüdejében kimutatták a szálló port, s ami a legérdekesebb, hogy ennek szintje nem sokkal marad el a mai mértéktől. „Nagyon bizarr, ha belegondolunk, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetése ma óriási méreteket ölt, s hogy az ipari forradalom óta mennyire szennyezett a levegő” – mondta el Montgomerie.
A tizenöt múmia az egyiptomi társadalom legkülönbözőbb rétegeiből való, van közöttük kétkezi munkás, magas rangú, pap és papnő is. „Úgy tűnik, mindenkinél kimutatható a szálló por egy bizonyos szintje, ezt egyetlen társadalmi csoport képviselője sem úszhatta meg” – magyarázta Montgomerie. A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a tüdőbe kerülő szálló por negatív hatással volt az egyiptomiak egészségére. „Lényegesen megnövelte a tüdőfertőzés kockázatát, ami akár tüdőgyulladás kialakulásához is vezethetett” – tette hozzá.
A tüdőbetegséget már jóval a mostani vizsgálat előtt kimutatták egy egyiptomi múmián. A hetvenes években Eddie Tapp (szintén a Manchesteri Egyetemről) egy 3800 éves, Nekht-ankh-nak nevezett múmia tüdejét vizsgálta; habár a férfi közel hatvan évet élt, tüdeje meglehetősen rossz állapotban volt, s minden bizonnyal a levegővétel is nehézséget okozott számára.
A kutatókat nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy a szálló por hogyan fordulhatott elő ilyen mértékben az ókori civilizációban. Jóllehet Egyiptom preindusztriális társadalom volt, a lakosság főzött, megmunkálta a fémet és bányászott – tehát olyan tevékenységeket folytatott, amelyek hozzájárulhattak a légszennyezettség növekedéséhez. Ráadásul a szélsőséges egyiptomi időjárás – a birodalom kiterjedt sivatagaival és homokviharaival – miatt könnyedén a levegőbe jutott a szálló por, amely később az emberi szervezetbe került.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.