A Neander-völgyi sem evett több húst, mint a modern ember

Korábban úgy vélekedett a tudomány, hogy a modern ember táplálékválasztása rugalmasabb volt, mint közvetlen szomszédjáé, a Neander-völgyié. Míg a Homo sapiens a vadászat mellett bölcsen más táplálékforrásokat is kiaknázott, úgy hírlett, a "primitív" Neander-völgyi szinte kizárólag állati eredetű táplálékot fogyasztott. A németországi Senckenberg Kutatóintézet szakemberei azonban arra az eredményre jutottak, hogy a Neander-völgyi étrendje jóval változatosabb volt, mint eddig hitték, és bőségesen tartalmazott növényi táplálékot is.

Táplálékválasztásuk, ahogy a Homo sapiensé is, regionálisan különbözött - a Földközi-tenger vidékén mást fogyasztottak, mint az északi vidékeken. Azt ették tehát, amit élőhelyük nyújtott. Erre utaló jelek már régóta akadtak. Az izraeli Amud és Kebara Neander-völgyi-lelőhelyeken például pisztácia, makk és zöldségnövények megkövült maradványai kerültek elő. A franciaországi La Quinában fellelt kőszerszámok pedig növények feldolgozására engedtek következtetni. A nemrégiben az észak-iraki Shanidar 3 nevű lelet fogkövében kimutatott növényi mikrofosszíliák, valamint a fogzománc árulkodó kopásnyomai is a Neander-völgyi rugalmas táplálkozására utalnak.

A német kutatók a Senckenberg Kutatóintézet által kifejlesztett Occlusal Fingerprint Analysis (rágófelületi "ujjlenyomat-elemzés") módszerrel jutottak további információk birtokába. Összesen 73 felső állkapcsi őrlőfog rágófelületét elemezték ki a legapróbb részletekig. Eredményeiket a PLoS ONE című folyóiratban tették közzé.

A különböző régiókból származó Neander-völgyi- és Homo sapiens-leleteken kívül főként húsevő, illetve vegyes étrendű természeti népek - például inuitok, tűzföldiek, ausztrál bennszülöttek - őrlőit is bevonták a vizsgálatba. A lelőhely és a lelet kora szerint a rágófelület kopása jelentős eltérést mutatott. Az ökológiailag hasonló területekről származó minták pedig hasonlítottak.

Hogy miért terjedt el a Neander-völgyiről a húsevő sztereotípia, valószínűleg a kövületek félreértelmezéséből ered. Csontok ugyanis inkább fosszilizálódnak, mint a növények, tehát leginkább a kőkori vadászzsákmányok megkövült maradványai kerültek elemzésre. Ezen kívül a korábbi vizsgálatok elsősorban hűvösebb éghajlatról és/vagy északi területekről származó mintákon alapultak, ahol a táplálékkínálat leginkább húsból állt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban