Famatuzsálemek mesélnek a klímaváltozásról
2011. május 10. 13:26 Science Daily, MTI
Az El Nino- és a La Nina-jelenség 1100 éves történetét "olvasta ki" a fenyőfa-matuzsálemek évgyűrűiből egy nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatairól a Nature Climate Change legújabb számában számolt be.
Korábban
Az El Nino óceáni-légköri éghajlati jelenség a Csendes-óceán trópusi területein, amely a tengerfelszíni hőmérséklet periodikus változásának meleg fázisa. Karácsony táján veszi kezdetét, ezért hívják El Ninónak, a gyermek Krisztus spanyol elnevezésére utalva. Az El Ninóval ellentétben a La Nina (leánygyermek) a Csendes-óceán trópusi területeinek középső és keleti részén előforduló, a normálisnál hidegebb tengerfelszínt jelenti.
A meteorológusok hónapokkal előre képesek megállapítani az El Nino-jelenség várható intenzitását. Ugyanakkor ahhoz, hogy a tudósok megjósolhassák, miként viselkedik majd ez az éghajlati rendszer a globális felmelegedés viszonyai közepette, ismerniük kellene a távoli múlt történéseit. Ebben kevés támaszt nyújtanak az óceáni hőmérséklet mérései, amelyek mindössze 150 éves múltra tekintenek vissza.
A kérdést a matuzsálemi korú fenyőfák segítenek megválaszolni, hiszen az intenzív El Nino-jelenség szokatlanul csapadékos és enyhe teleket eredményez, így ilyenkor a fák évgyűrűi is szélesebbek. A La Nina ellenkezőleg, szárazabb és hidegebb időjárást hoz, emiatt az évgyűrűk is keskenyebbek.
A tudóscsoport Jinbao Li, a Hawaii Egyetem kutatójával az élen az Egyesült Államok dél-nyugati részén a répafenyők nemzetségéhez tartozó három fenyőfaj - a bozontos fenyő (szálkástobozú fenyő, Pinus aristata), a simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva), valamint a rókafarkfenyő (Pinus balfouriana) évgyűrűit vizsgálta. Ezek a fák a világ legidősebb élőlényei közé tartoznak, akár több ezer évig is elélnek.
Az évgyűrűk tanúsága szerint az El Nino-jelenség intenzitása nagyfokú változékonyságot mutatott. Voltak évtizedek, amikor igen nagy aktivitás jellemezte az óceáni-légköri éghajlati jelenséget, és olyanok is, amikor alig-alig "adott hírt magáról". A leggyengébb a XI. században, a legintenzívebb pedig a 18. században volt a jelenség.
A fák évgyűrűiben kódolt információ egybeesik a tavak fenéküledékéből vett minták adataival, amelyek szerint a csendes-óceáni térségben rendszeresen váltakoztak a melegebb és hűvösebb periódusok, amelyek 50-90 évig tartottak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2012
- Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- A férjét istenítő vörös grófnő
- A pártfeleség
- "18 évet vártam erre a napra"
- "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
- A kormányzó hitvese
- A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
- A magány rabjai
- A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.