Megrongálták a csurogi emlékművet

A lapnak a területileg illetékes zsablyai rendőrség megerősítette: hétfőn bejelentés érkezett hozzájuk arról, hogy az 1944/45-ös magyarellenes atrocitások áldozatainak emléket állító egyik csurogi emlékkeresztet ellopták, a másikat pedig megrongálták. Az illetékes ügyészség a történteket sírgyalázásnak minősítette, a rendőrség nagy erőkkel nyomoz a tettesek után.

Az Újvidéktől keletre található Csurog egykori sintértelepénél elhantolt magyar áldozatok emlékére 1994-ben állították az első keresztet, azóta minden évben megrongálják az emlékhelyet. A fából készült keresztet felgyújtják, a kőből készültet kidöntik vagy szétverik – nyilatkozott a Magyar Szónak Teleki Júlia, a délvidéki magyarellenes atrocitások kutatója.

A második világháború végén szerb partizánok több ezer magyart meggyilkoltak a mai Vajdaság területén, bosszút állva a korábban a magyar katonaság razziáiban megölt szerbekért. A rendőrség értesítette a csurogi emlékmű megrongálásáról Egeresi Sándort, a vajdasági tartományi képviselőház elnökét, aki ellátogatott a helyszínre, és közleményében szégyenteljesnek nevezte a történteket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"