Kiállítás az írás korai történetéről
2010. október 22. 14:49 The New York Times
A látható nyelv: az írás felfedezése a Közel-Keleten és azon túl címmel nyílt kiállítás az amerikai Keleti Intézetben, amely az írás kialakulását és legkorábbi tárgyi emlékeit veszi sorra.
Korábban
Az egyik kiállított tárgy, a mezopotámiai szakmák listáját tartalmazó sumér felirat „az egyik legkorábbi olyan írásos emlék, amelyet ismerünk” – mondta el az intézet igazgatója, Gil J. Stein. A chicagói egyetemmel közösen szervezett kiállítás huszonhat év óta az első, amelyet teljes egészében az összehasonlító nyelvészetnek szenteltek a tengerentúlon.
A gyűjtemény szakít azzal a régi felfogással, hogy az írás keletről nyugati irányba terjedt volna, s ezzel szemben azt állítja, hogy a sumér ékírás és az egyiptomi hieroglifák egymástól függetlenül fejlődtek ki. A két másik nagy civilizáció közül a kínai először i.e. 1200 körül, a maja pedig i.sz. 500 táján találkozott először az írás tudományával. „Ez volt az első igazi információs forradalom” – vallja Stein.
A Keleti Intézet két évig dolgozott a kiállítás anyagán. A saját gyűjteményen túl többek között a berlini Vorderasiatisches Museumtól kölcsön kapott műtárgyakat, köztük egy sumér ékírásos agyagtáblát is közszemlére tettek, utóbbi először látható az Egyesült Államokban. Az intézetet 1919-ben alapították, a pénzügyi hátteret pedig ifj. John D. Rockefeller biztosította. A jelenleg hét helyen is ásatásokat is folytató intézet egyiptomi, izraeli, szír, török és iraki műkincsekkel is büszkélkedhet; az intézmény birtokában levő, egyik legnagyobb becsben tartott régészeti emlék az asszír fővárosból származó, negyven tonnás szárnyasbika.
A március 6-ig látható kiállítás jórészt a sumér civilizációra fókuszál. Az 1950-es évekig úgy hitték, hogy a mai Irak területén elhelyezkedő, i.e. 3500-1800 között fennálló birodalom volt az, amely befolyásolta az egyiptomi írást, de Günther Dryer német régész a dél-egyiptomi Abydos-ban levő síremléken talált írásos emlékekkel ennek ellenkezőjét bizonyította be. A radiokarbonos vizsgálatok rámutattak, hogy ezek egyidősek voltak a sumér írás kialakulásával.
A kiállítás arra is választ kíván adni, pontosan hogyan alakult ki az írás hagyománya: ezek szerint i.e. 3400 körül kezdték el „levelezőlapokként” használni az agyagtáblákat, amelyeken pecsétgolyók voltak; ezeket a címzett kinyitotta, majd megbizonyosodhatott róla, hogy az ennek kíséretében küldött termékek száma megegyezik az „agyagzsetonokkal”. Ezek a zsetonok információkat hordoztak, ugyanúgy, ahogyan az írás is. Az írás narratíva hordozó funkciója azonban csak hétszáz évvel később, a Gilgames-eposznál jelent meg, amely szintén látható a gyűjteményben.
Ugyan az egyiptomi írás sokkal ismertebb a sumérnál, mégis, az utóbbi számít az egyik legjobb állapotban megőrzött írásnak, mivel a papirusz az évszázadok során az idők martalékává vált, az agyagtáblák viszont maradandónak bizonyultak. A kiállításon látható egy i.e. 1800-as tábla is, amely a sémi nyelveket reprezentáló első abc lehetett – ezt a Sínai-félszigeten találták meg, amelyből a kutatók arra következtettek, hogy az abc megszületését az egyiptomi hieroglifák inspirálták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái
- Váltságdíj nélkül engedte el Szaladin szultán Jeruzsálem keresztény lakóit
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek
- Luxemburgi Zsigmond parancsát megszegve rohantak vesztükbe a keresztesek Nikápolynál
- Máig nem felejtették el az indiai határvidéken küzdő szikh ezred hőstetteit
- Bronzkori harcosok ezrei csaptak össze háromezer évvel ezelőtt
- Csődöt mondott a a római hadszervezet a hadrianopolisi csatatéren
- Két év ostrom után Bécsújhely mégis kénytelen volt megnyitni kapuit Mátyás király előtt
- Máig rejtély, hogy hova temették el Kazimierz Pułaskit, az az amerikai lovasság egyik atyját
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda 19:05
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap