Értelmetlen törvények kötik gúzsba a brit régészeket
2010. október 12. 12:10 The Guardian
Az ősi emberi koponyákra és csontokra vonatkozó törvényi szigorítás miatt szinte ellehetetlenül a brit kutatók munkája - állítják a szakértők.
Korábban
A vita még 2008-ban lángolt fel, amikor az igazságügyi minisztérium úgy határozott, hogy a Nagy-Britanniában talált emberi maradványokat két éven belül újra kell temetni. A törvényerőre emelkedett tervezetek miatt ezzel lényegesen lecsökken a csontok tanulmányozására fordítható idő, így pedig az ország történelmének egy jelentős része veszhet el.
„Tegyük fel, hogy egy paleontológus egymillió éves csontokra bukkan” – kezdte okfejtését a Stonehenge Riverside Project régésze, Mike Pitts. „Ez egy fantasztikus felfedezés lenne, s akár megváltoztathatná az elődeinkről alkotott képünket is – azonban a minisztérium által alkotott törvény szerint, amint kivettük és elkezdtük tanulmányozni a fosszíliát, rakhatjuk is vissza a földbe. Ez teljesen abszurd” – mondta Pitts.
Az Aubrey Hole 7-nél talált mintegy ötven emberi maradvány analízisét végző kutatókra is ez a sors várhat, akik még 2008-ban számoltak be a felfedezésről. A régészek – köztük Pitts – reményüket fejezték ki, hogy nyugodt körülmények között végezhetik munkájukat, a körülbelül ötvenezer csont megvizsgálása után pedig további információkkal gyarapodhat a Stonehenge-dzsel kapcsolatos tudásunk. „A kutatás idejének meghosszabbítását kértük” – nyilatkozta Pitts. „Ha megkapjuk, akkor is csak néhány évet nyerhetünk, aztán újra eláshatjuk a csontokat” – tette hozzá lemondóan a kutató.
A minisztérium hatáskörébe még 2007-ben került az emberi maradványok exhumálásának ügye, amelyet az egy évvel későbbi, vitatott törvény erősített meg. A 19. századi Burial Act 1857 célja a temetkezési helyeken való régészeti ásatások ellenőrzése volt, majd 2008-ban kikötötték, hogy a szakemberek által feltárt emberi maradványokat két éven belül újra kell temetni, egy megfelelő, „elfogadott temetkezési helyen”.
„A régebbi törvénykezés a városok expanziójára reflektált, mivel a 19. században az építkezések temetkezési helyeken történtek, s ennek megállítását szolgálta volna a Burial Act bevezetése is. A prehistorikus régészeti leletek kérdése azonban más kérdés, a jog nem megfelelő eszköz ezek védelmére” – magyarázta Pitts.
Azonban nemcsak a két éves időtartamra vonatkozó törvény bosszantotta fel a régésztársadalmat, az is élénk vitát váltott ki a kutatók körében, hogy a minisztérium kikötötte: ki kell zárni a nagyközönséget az emberi maradványok megismertetésének folyamatából. „Ha régi temetkezési helyeket tárunk fel, s azt eltitkoljuk az emberektől, akkor azt a látszatot keltjük, mintha valami rossz fát tennénk a tűzre, ezzel pedig gyanút keltünk” – mondta el dr. Duncan Sayer, a University of Central Lancashire kutatója. „Ironikus a kormány hozzáállása, amely a kutatók és az állampolgárok közötti kapcsolat fontosságát hirdeti, miközben ennek ellenkezőjét teszi” – tette hozzá a szakember.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
