A sznobok miatt nem ismerik a franciák Monet-t

A 19. századi francia festészet egyik legismertebb művészének 1980 óta nem rendeztek jelentős kiállítást Párizsban. Guy Cogeval, a mostani tárlat egyik kurátora, az Orsay Múzeum igazgatója a külföldi Monet-kiállítások kapcsán döbbent rá arra, hogy "Monet a 19. század második felének legnagyobb francia festője és a leginkább kedvelt francia festő külföldön. Már életében hatalmas sztár lett, amikor a Tavirózsákat készítette a húszas években. Ismét eljött az idő, hogy egy hatalmas retrospektívet szenteljünk neki" - mondta az igazgató a France Info hírrádióban.

Véleménye szerint a francia sznobizmus olyan "katasztrofális követkényekkel" járt, hogy az elmúlt harminc évben Monet-ról megjelent jelentős tanulmányokat és disszertációkat szinte kizárólag angolszász kutatók írták. Úgy gondolja, hogy a francia közönség elsősorban a képek fényei miatt fog nagyon meglepődni. Ugyanis a kiállításra az Orsay Múzeumból érkezett több mint száz festmény mindegyikét restaurálták.

Ez utóbbi tény azért is fontos, mert az egész életében kísérletező festő mindig visszatért állandó, egyetlen igazi témájához: a fényhatások rögzítéséhez, ami az impresszionista irányzat legfőbb "nyersanyaga". A kiállítás egyik másik kurátora, Sylvie Patin azt hangsúlyozta, hogy Monet gyakran ugyanazt a szabadtéri témát festette meg különböző évszakokban és napszakokban: napos időben, havazásban vagy ködös szürkeségben.

A kiállítás összeállításakor a kurátorok ezért elsősorban Monet alkotói módszereire kívánták a figyelmet ráirányítani: a festő általában ugyannak a témának a sokfajta szempontból való megalkotására törekedett, a fényhatásokat és az időjárási viszonyokat rögzítő sorozatképeket festett. Kísérletezett a figuratív festészettel, majd a színek fényeire koncentráló tájképeket alkotott, amelyek sok szempontból az absztrakt művészet felé mutatnak. Gyakran változtatta a módszereit annak a hatásnak az érdekében, amelyet el szeretett volna érni, de soha nem egyszerű ismétlésről, hanem minden esetben a téma elmélyítéséről van szó azért, hogy a fényeket még jobban sikerüljön megörökítenie a vásznon - mondta a kurátor.

A kiállítás látogatói Monet művészetének eddig kevésbé ismert oldalait is felfedezhetik: a csendéleteket vagy a Földközi-tengert ábrázoló képeit. Az egyszerre időrendben és tematikusan szerveződő tárlat szenzációjának azonban a portrék ígérkeznek. Köztük látható Monet első feleségéről, Camille-ról készült festménye és a befejezetlen Reggeli a szabadban, amelyet Édouard Manet híres munkájára válaszul kezdett Monet festeni. A portrék között tűnik fel az 1879-ben készült Camille Monet halálos ágyán című kép is.

Monet 1908-ban Velencébe utazott második feleségével, Alice-szal. Az itt készült munkák is láthatók a retrospektív kiállításon, amely Monet-nak az élete végén a givernyi kertjében készült híres Tavirózsák sorozattal zárulnak.

A január 24-ig megtekinthető kiállításra a szervezők "legalább 700 ezer" látogatót várnak a világ minden tájáról. Már a megnyitó előtt, a kiállítás április óta látogatható honlapján (www.monet2010.com) 80 ezer jegy kelt el. A Grand Palais eddigi legsikeresebb kiállítása a Picasso és mesterei című tárlat volt, amelyet több, mint 780 ezren láttak két évvel ezelőtt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2021

• Hét dolog, amit a rómaiaknak köszönhetünk
• Báthory Erzsébet vérszomjas legendája
• Lucrezia Borgia mítosza
• Boszorkányok és tortúrák
• Méregkeverő asszonyok a Tiszazugban
• Georges de La Tour Magdolnái
• Kumibri, az életmentő vízibüfés
• Temesújfalu kastélya
• A divat örökifjú nagyasszonya: Mary Quant