Az ókori görögök észlelhették elsőként a Halley-üstököst
2010. szeptember 13. 17:34 New Scientist, MTI
Az i.e. 5. században észlelt égi esemény lehetett a Halley-üstökös első dokumentált megfigyelése - állítják amerikai kutatók, akik szerint ez az észlelés fordulópontot jelentett a csillagászat történetében.
Korábban
Arisztotelésztől kezdve az ókori szerzők számtalanszor tettek említést egy szekérderék-méretű meteorról, amely valamikor az i.e. 468 és az i.e. 466 között csapódott be Görögország északi részén. Az esemény sokkolta a helyi lakosságot, a hívatlan égi jövevény pedig egy félévezreden át "turistaattrakció" volt.
A korabeli beszámolók említést tesznek arról is, hogy a becsapódás idején az égbolton egy üstökös volt látható, bár utóbbinak vajmi kevés figyelmet szenteltek. Megjelenése azonban egybeesik a Halley-üstökös feltételezett soros feltűnésével, amely 76 évente látható a Földről.
A Utah állambeli Brigham Young Egyetem két kutatója - Daniel Graham filozófus és Eric Hintz csillagász modellezték a Halley-üstökös pályáját, s ezt egybevetették a korabeli leírásokkal. Az ókori szerzők szerint az üstökös 75 napon át volt látható, s ez idő alatt igen szeles volt az időjárás, az égbolt nyugati részén pedig hullócsillagokat észleltek.
A kutatók kimutatták, hogy a Halley-üstökös maximum 82 napon át - i.e. 466 június 4. és augusztus 25. között lehetett látható. A július 18-tól kezdődő időszakban az adott térségben mindig igen szeles az időjárás, ráadásul ebben a periódusban bolygónk az üstökös csóvája alatt helyezkedett el, amelynek törmeléke "szolgáltathatta" a hullócsillagokat. Mindez természetesen nem bizonyítja, hogy valóban a Halleyről van szó, ám mint Daniel Graham rámutat, a nagy üstökösök ritkák.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
Korábban a csillagászok úgy vélték, hogy kínai asztronómusok észlelték elsőként i.e. 240-ben a Halley-üstököst. Amennyiben viszont Daniel Graham és Eric Hintz feltételezése helytálló, a görögök több mint két évszázaddal megelőzték a távol-keleti megfigyelőket. Mint az amerikai kutatók rámutatnak, ez az észlelés fordulópontot jelentett a csillagászat történetében. Plutarkhosz (i.sz. 45-120) említést tesz egy fiatal csillagászról, Klazomenai Anaxagoraszról (i.e. 500-428), aki megjósolta egy meteori becsapódását. Az ókori görög író állítása sok fejtörést okozott a történészeknek, mivel az ilyen csillagászati események meglehetősen ritkák.
Daniel Graham és Eric Hintz a Plutarkhosz által leírtak elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy Anaxagorasz minden bizonnyal nem a meteor becsapódását jósolta meg, csupán kijelentette, hogy az égből kövek hullhatnak alá.
Anaxagorasz korában úgy vélekedtek, hogy az égitestek - a bolygók, a Hold - a levegőnél könnyebb objektumok. Az ókori asztronómus azonban, miután i.e. 478-ban tanúja volt egy napfogyatkozásnak, arra a következtetésre jutott, hogy súlyos, sziklás képződményekről van szó, amelyeket centrifugális erő tart pályájukon. Következésképp a napfogyatkozást a napsugarak útját "blokkoló" Hold okozza. Ez azt is jelentheti, hogy a helyükről "kibillentett" sziklák a Földbe csapódhatnak.
Játszhatott-e a Halley-üstökös szerepet a meteorit becsapódásában? Mindig fennáll a lehetősége annak, hogy egy üstökös eltéríti pályájáról a Föld közelében elsuhanó aszteroidákat, s bolygónk felé "irányítja" őket. "Az ókori görögök elfogadták az égbolton átszáguldó sziklák létezését, s ezáltal új ismereteket szereztek a világegyetemről" - emelik ki az amerikai kutatók.
A kutatásról a Journal of Cosmology című csillagászati szaklapban jelent meg tanulmány.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 27. Az első világháború és következményei (szövetségi rendszerek kialakulása, okok, hadviselők, frontok, a háború jellege, a világháborút lezáró békerendszer, Magyarország az első világháborúban)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/788.jpg)
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller tegnap
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt tegnap
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal tegnap
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája tegnap
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés tegnap
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum tegnap
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai tegnap
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget tegnap