Olimpiát rendeztek volna a megosztott Berlinben
2010. szeptember 1. 10:40
Willy Brandt az 1968-as nyári olimpiai játékokat a megosztott Berlinben szerette volna megrendezni, de azt rajta kívül szinte mindenki ellenezte - jelentette ki egy interjúban egy sporttörténész.
Korábban
A Kelet-és Nyugat-Berlinre osztott főváros ötkarikás tervének ötlete magának a német kancellárnak (akkoriban Berlin polgármesterének) a fejéből pattant ki, de azt a szövetséges hatalmakkal együtt az NSZK sem támogatta – mondta el a Deutsche Welle német lapnak Christopher Young, a Cambridge oktatója. "A nyugat-német olimpiai bizottság elnöke, Willi Daume és Willy Brandt közös elképzelése akkoriban őrültségnek tűnt. A nyári olimpiai játékokat mindkét városrészben szerették volna megtartani, de az álmuk szertefoszlott, ugyanis az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió sem támogatta a tervet" – tette hozzá.
A hamar parkolópályára került ötlet végül az 1972-es sikeres müncheni pályázatnak ágyazott meg. „München volt a második jelölt, ahol Brandt pártbeli barátja, Hans-Jochen Vogel volt a polgármester. Daume eleinte ellenezte az ötletet, majd rábólintott a kancellár javaslatára. Vogel felvillanyozódott az elképzeléstől, mivel városfejlesztési lehetőségeket látott a projektben, s úgy gondolta, hogy ez karrierjében is előrelépést jelentene. Három hónap múlva minden sínen volt” – magyarázta Young.
Az 1972-es müncheni olimpia című könyv szerzője elmondta, hogy a sikeres kandidálás érdekében a német szervezők még az Afrikának szánt fejlesztési támogatások összegét is megemelték. "Akkoriban a kelet-nyugati szembenálláshoz hasonlóan a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is megosztott volt. Harcba kellett szállni a harmadik világ szavazataiért, s mivel a dél-amerikaiak Madridot támogatták, nyilvánvalóvá vált, hogy a németek Afrikára fognak koncentrálni. Nem hivatalos diplomaták érkeztek elsőként, mint például Alfred Ries, a Werder Bremen elnöke, akit a támogatásukról biztosítottak Afrikában. Német edzők jöttek a fejlődő országokba, az afrikai sportra szánt fejlesztési pénzek pedig megháromszorozódtak" – így Young.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- 17:20
- Kiváló hatalomtechnikus volt, de a túlerővel nem bírt Harold Godwinson 16:09
- Kezdetben megrémítette a nagyközönséget Wilhelm Conrad Röntgen fantasztikus találmánya 14:20
- Közös kincsünk lehet a Hold 12:20
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Bűvös számot produkált a Nemzeti Múzeum elbűvölő kiállítása 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap