Kitalált viking-kor Bostonban

A sütőpor új komponenssel való megalkotása mellett a tejkonzerv felfedezése is Horsford nevéhez fűződik, amellyel a harvardi tudós egyszerre járt a konyhában sürgölődő nők és a menetelő katonák kedvében.

Amikor a norvég hegedűvirtuóz, Ole Bull 1870-ben Bostonban járt, Horsford találkozott az északi kultúra neves ápolójával; Bull szentül meg volt győződve, hogy a vikingek által alapított, a sagákban olvasható újvilági Vinlandot nem Kanada felé, hanem – ellentétben a ma elfogadott állásponttal – délebbre, New England környékén kell keresni. A találkozás ösztönzőleg hatott Horsfordra, aki kis túlzással régészeti keresztes hadjáratot indított Boston korai történetének feltárása érdekében.

Horsford feladta az egyetemi katedrát, majd a felfedezéseiből származó részesedéseit is eladta, s időt és pénzt nem sajnálva a „viking Boston” történetét kezdte kutatni. Újraolvasta a sagákat, régészeti emlékek után kutatva pedig széltében-hosszában bejárta a várost. Az önjelölt régész ezekből arra a következtetésre jutott, hogy a tízezer főből álló viking hódítók Charles helyén Norumbega néven várost alapítottak, az utolsó hajó pedig 1347-ben tért vissza Izlandra. Horsford a meggyőző bizonyítékok hiánya ellenére egyszer sem ingott meg, s minden kőre azt hitte, hogy az a sagákban olvasható elveszett viking város emlékét idézi.

Ebben a szellemben kezdett ásatásokba cambridge-i (Massachusetts) háza körül a lelkes kutató, ahol kőalapzatokra és gyarmatosítás kori leletekre bukkant, s ezekből arra következtetett, hogy ott egykoron Leif Eriksson folyóparti parókiája állt. „Ezen a helyen 1000-ben épült Leif Erikson vinlandi háza” – olvasható a távolról hivatalosnak tűnő, gránitlapra vésett mondat. A westoni viking-torony „felfedezése” már arra sarkallta Horsfordot, hogy a városi tanácsnál egy Leif Erikson-szobor építését kezdeményezze.

A kutató 1893-ban halt meg, munkássága pedig nagyban hozzájárult a századforduló viking-mintákat követő építészeti megoldásainak elterjedéséhez. Horsford nézetei akkoriban termékeny talajra hullottak – mutatott rá Gloria Polizotti Greis helytörténész, ugyanis a bostoniak körében népszerűnek számított az észak-európai proto-WASP-ok (White Anglo-Saxon Protestant – fehér angolszász protestáns) Kolumbusz felfedezése előtti érkezésének elmélete.

Horsford alternatív történelme egészen 1000-ig ment vissza, amely az észak-európaiak és indiánok közötti kapcsolatokra fókuszált, egyszersmind marginálissá tette Kolumbuszt és azokat a bevándorlókat – a katolikus íreket és olaszokat –, akik átalakították Bostont, illetve New Englandet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?