Siserahadról mesél az ókori bronzlapocska
2010. július 6. 16:48 Science Daily, MTI
A női arcmással díszített ókori kerek bronzlapocska, amelyre Izrael központi részén, Katzir mellett bukkantak, harci szekér kerekének rögzítésére szolgáló tengelyszög tartozékának bizonyult.
Korábban
A 3200 éves bronzlapocska rendeltetését megfejtő izraeli régészek szerint a lelet arról tanúskodik, hogy a térségben egykoron magas rangú egyiptomi vagy valamilyen helyi hatalmasság állomásozott. A szakértők szerint a lelet alátámasztja azt az elméletet, miszerint itt lehetett a Bírák Könyvében említett Sziszera (Sisera) szülővárosa, Haróset-Gójim.
Katzir közelében 1993 és 2000 között folytak ásatások a Haifai Egyetem és az olaszországi Cagliari Egyetem együttműködésében. A feltárt város a bronzkor végén vagy a vaskor elején (i.e. 13-12. század) élte virágkorát.
A település erődítményrendszere, a falak átjárói, ahogy a szokatlan kerek házai is elütöttek a kánaánita környezettől. Az ásatást irányító Avraham Zertal professzor a város sajátságos építészeti jellegéből kiindulva, felvetette, hogy ez a tengeri népekhez tartozó sardana törzs székhelye lehetett, amely némely kutatók szerint Sziszera fővárosában, Haróset-Gójimban vetette meg a lábát. (A tengeri népek az i.e. 13-12. század fordulóján a Földközi-tenger keleti medencéjét feldúló, tengeren és szárazon vándorló népcsoportok - ikiwesek, lukák, sardonák, selekesek és turusák közös neve.)
Az Ószövetség szerint a sardonák harciszekér-alakulatai innen indultak el, hogy megküzdjenek Izrael fiaival, akiket Debóra, a prófétanő és Bárák, Abinóam király fia vezetett. Sziszera vezette seregeket az izraeliták legyőzték, negyven évnyi nyugalmat biztosítva maguknak ezáltal. A győzelem feletti örömnek Debóra és Bárák diadaléneke ad kifejezést (Birák Könyve, 5. fejezet).
Zertal professzor az ásatások eredményeit és végkövetkeztetéseit összefoglaló Sziszera titka - a tengeri népek és Debóra éneke nyomában című könyve az idén látott napvilágot a tel-avivi Dvir kiadó gondozásában. A feltárások során talált egyik tárgy rendeltetése azonban mindmostanáig rejtély maradt. A 2 centiméter átmérőjű, 5 milliméter vastagságú bronzlapocskát a "kormányzó házának" elnevezett épületben találtak. A lapocskát díszítő dombormű kalapot viselő nőt jelenít meg, akinek fülbevalói harci szekér kerekeire emlékeztetnek.
A lelet 1997-es előkerülésekor a szakemberek előtt világos volt, hogy ez valamilyen hosszúkás tárgy tartozéka lehet, ám a szakemberek tanácstalanok voltak, soha semmi hasonló nem került elő a régészet feltárások során. Tizenhárom évvel később a rejtély megoldódott. Harci szekereken vívott csaták ábrázolását tanulmányozva ókori egyiptomi domborművek Oren Kohen, a Haifai Egyetem Zinman Régészeti Intézetének az archeológusa egyedülálló díszítőelemre figyelt fel: a bronz tengelyszögeket emberi arcok ékesítették. Ezek foglyok, idegenek és Egyiptom ellenségeinek az arcmásai voltak. A tudós azt is észrevette, hogy az ilyen cifra tengelyszögek az uralkodók és a nemesség által használt harci szekereket díszítették.
"A bronzlapocska azonosítása növeli a lelőhely történelmi és régészeti értékét, azt bizonyítván, hogy magas rangú személyek harci szekerei állomásoztak itt. A felfedezés alátámasztja annak lehetőségét, hogy valóban Sziszera városáról van szó, innen rajzottak ki a harci szekerek az izraeli törzsek ellen, hogy Taanah és Megiddó között harcba bocsátkozzanak velük" - összegezte Zertal professzor.
Sziszera (Sisera) ószövetségi személy, a kánaáni Hacór királya, Jabin seregének fővezére. Hatalmas seregével rettegésben tartotta Izrael fiait (Bírák Könyve), de Bárák és Debóra vezetésével a Tábor-hegy előtti síkságon, a Kison-pataknál megfutamították. Nevéből származik a siserehad kifejezés.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- New York városának legbékésebb éjszakáját eredményezte az 1965-ös áramszünet tegnap
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét tegnap
- Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy tegnap
- Marseille-ben érte utol a végzet I. Sándor jugoszláv királyt tegnap
- A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét 2024.11.08.
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen 2024.11.08.
- Szappanfőző fiából lett királyi csillagász Edmond Halley 2024.11.08.
- Egy vaskalapos színházigazgatóról mintázta Drakula karakterét Bram Stoker 2024.11.08.