Hulladék történelem
2002. november 2. 21:15
New York lakói nagyjából ugyannyit szemetelnek, mint 100 évvel ezelőtt, ám a szemét összetétele radikálisan megváltozott a szerves hulladék javára, mely az üvegházhatásért felelős gázokat bocsát ki.
Míg 1940-ben egy főre 940 kilogramm szemét jutott, a nyolcvanas évek óta az évente kidobott hulladék nem volt több személyenként 430 kilogrammnál. A legkevesebb hulladék 1961-ben és 1963-ban képződött, amikor egy városlakóra csupán 320 kilogramm jutott. "Mindez lerombolja azt a mítoszt, mely szerint a városi ember egyre többet szemetel" - állítja Daniel Walsh, a new yorki Columbia Egyetem geokémikusa. "Nagyszüleik éppen kétszer ennyit dobtak el." Becslése szerint New York 80 millió tonna szenet használt el a huszadik században.
A garbológusok (a garbage angolul szemét) szerint noha a szemét mennyisége állandósult, összetétele folytonosan változik. A huszadik században a kidobott étel, az elhasznált üzemanyag, fém és üveg aránya csökkent, a műanyagoké nőtt, a papír viszont nagyságrendileg ugyanannyi maradt.
Mitchell Small, a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem környezetmérnöke szerint bár a szemét mennyisége nagyjából állandó, számolni kell azzal is, hogy a szeméttelepek közben egyre kiterjedtebbek: 1920 és 1990 között a hulladék sűrűsége ugyanis nagyjából feleződött a papír és üveg helyett használt műanyag csomagolóanyagok növekedése miatt.
A papír például a háztartási szemét nagyjából 35%-át teszi ki, s a jövőben várhatóan könnyebb, kémiailag összetettebb anyagoknak adja át a helyét. A szerves hulladék anyagok mennyiségének négyszeresére növekedésével jelentősen emelkedett az üvegházhatást gerjesztő gázok kibocsátása is. William Rathje az arizonai egyetem "garbológusa" a huszadik századi hulladékgyűjtést tanulmányozva azt találta, hogy a szeméttelepeken a több mint 30 éve kihordott újságok, levelek, ételmaradékok sem bomlanak le.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren tegnap
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét tegnap
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 2024.09.19.