Sokkoló kiállítás a boszniai tömegsírokról

1995. július 11-18 között a boszniai szerb hadsereg több mint hétezer muzulmán férfit és fiút mészárolt le egy kelet-boszniai kisváros, az ENSZ által védett, biztonságos övezetnek nyilvánított Srebrenica környékén. A holttesteket tömegsírokba földelték el, ahonnan a maradványokat később kiásták és másodlagos sírokba szórták szét, hogy megnehezítsék a nyomozást. A lassan tizenöt éve tartó feltárás során nyolcvan tömegsírból mintegy hatezer áldozatot azonosítottak. A tömegmészárlást a Hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszék precedens értékű ítéletében népirtásnak minősítette, amit azonban sokan a mai napig nem ismernek el, dacára a napvilágra került tényeknek.

A népirtás léptékét, katonai architektúráját, előre kitervelt és precízen megszervezett végrehajtását csak a nyomozás során hatalmas és aprólékos munkával összegyűjtött dokumentumok képesek visszaadni. A segítségükkel felvázolható háborús bűnök térképe bizonyító erejű az elkövetők kilétére vonatkozóan és felelősségre vonásában.

Az adatok és dokumentumok klinikai precizitással végzett és némiképpen távolságtartó elemzése ugyanakkor rádöbbent annak a fontosságára, hogy a jelöletlen tömegsírokba sokszor hátrabilincselt kézzel és bekötött szemmel belelőtt, személyazonosságuktól megfosztott áldozatok, akik a feltárás alatt csupán azonosító kóddal és számmal szerepelnek a különféle nyilvántartásokban, mielőbb visszakapják identitásukat, és méltó temetés után elnyerjék végső nyugalmukat.

Az OSA Archivum rekonstrukciója így elsősorban a törvényszéki nyomozás, a tömegsír feltárás és az emberi maradványok azonosítási eljárási anyagaiból építkezik. A katonai térképeket, helyszínrajzokat és fényképeket, kémműholdak által készített felvételeket, a szakértői jelentéseket, a túlélők vallomásait, és filmrészleteket részben hagyományos módon, részben pedig számítógépes installációk segítségével állítják ki egy tömegsír rekonstruált helyszínén, a land art eszközeivel létrehozott terepen.

A galéria két oldalhajójában a történet tágabb kontextusát bemutató további források állnak rendelkezésre: az archívumi kutatóteremben az OSA hatalmas idevágó gyűjteményének dokumentumait, könyveit és audiovizuális anyagait lehet tanulmányozni; a moziteremben pedig dokumentum-filmeket vetítenek. A feltárást archívumi kutatással tovább folytatni kívánó látogatók így maguk is a kiállítás részévé válnak.

A kiállítás létrehozásában közreműködtek egykori nyomozók és törvényszéki orvostani szakértők, illetve a Sense Agency, a szarajevói Eltűnt Személyek Felkutatásával Foglalkozó Nemzetközi Bizottság és az Eltűnt Személyek Intézete.

Jellegükből adódóan a bemutatott dokumentumok sokkoló hatásúak lehetnek, ezért a kiállítást csak tizenhat éven felüli látogatóink számára ajánlják.

A kiállítás megtekinthető: 2010. július 2-ig.
www. osaarchivum.org

A kapcsolódó filmvetítés programja

A megnyitó

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?