Látogatóbarát lesz Sirok sziklavára
2010. március 29. 12:28
350 millió forintos uniós támogatásból finanszírozzák a siroki sziklavár fejlesztésének és hasznosításának első ütemét - írja a műemlékem.hu.
Korábban
A jelenlegi romantikájából talán veszít, ám mindenképpen komfortosabb lesz a siroki vár a közeljövőben a fejlesztésnek hála. „Az első ütem az alsóvár területére terjed ki” - mondta el a műemlékem.hu-nak Varga Kálmán, a várat kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója. „Tereprendezés lesz majd a ma még buckás várudvaron, az üregeket egybenyitjuk, így nem csak kézművesműhelyek, illetve kávézó, hanem egy vármúzeum is helyet kap a falakon belül.”
A felsővárat egyelőre nem érinti a fejlesztés, már csak azért sem, mert ennek még a feltárása sem történt meg. Így akármennyire is furcsa, de a tán legromantikusabb magyarországi erődítményként ismert siroki sziklavár régészeti szempontból is tartogathat a jövőben meglepetéseket.
Ami biztos a vár múltjából, hogy (valószínűleg korábbi alapokon) a tatárjárás után, a 13. század második felében kezdték el építeni, első okleveles említése 1267-ből származik. Az első építtető Bodon-család után Csák Máté birtokába került, majd I. Károly katonái foglalták el, így királyi birtok lett. 1372-ben Károly fia, I. (Nagy) Lajos elzálogosította a hevesi ispánnak, Domoszlói Miklósnak. Hamarosan a Tari-család lett a vár ura, majd egy évszázad múlva az Országh-családé lett.
A 16. század második felében, Eger sikertelen török ostroma után megnőtt a siroki vár katonai jelentősége, hiszen elővárrá vált. Országh Kristóf építtette ki az olaszbástyás alsóvárat, ám Eger eleste után 1596-ban harc nélkül feladták. A török korszakban a vár tovább épült a környékbeli templomok köveiből – ha figyelmesen szemléljük a bástyákat, ma is láthatunk ezekből származó kőfaragványokat. Kilencven évvel később a törökök nagy valószínűséggel szintén harc nélkül adták fel a várat, ám a falak sorsát hamarosan a Rákóczi-szabadságharc pecsételte meg: 1713-ban falai egy részét felrobbantották, megsérült a pince- és kazamata-rendszere is.
„Nem csak a várat, de a falu tájházát is érinti a fejlesztés” - mondta a portálnak a település polgármestere, Lakatos István. Itt kap helyett ugyanis az információs központ és vár-játszótér is épül a hátsó kertben. Rekonstruálnak egy fából készült csűrt is, amelyben rendezvényeket szerveznek majd.
Alkonyat a siroki várban: képgaléria a műemlékem.hu magazinjában
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap