Érvágással gyógyították volna a farkasembereket
2010. január 8. 15:07
A bizánci orvosok a melankólia egyik formáját látták a farkasemberek történeteiben, és érvágással vették volna elejét az állítólagos átváltozásnak - derül ki egy nemrég megjelent cikkből.
Korábban
A History of Psychiatry című szaklapban megjelent Lycanthropy in Byzantine times (AD 330–1453) című tanulmányban az Athéni Egyetem négy kutatója hat egykori bizánci orvos feljegyzései alapján világított rá arra, hogy a császári udvarban mit gondoltak a lükantrópiáról, és azt az orvosok miként kezelhették.
Oribasius, Julianus Aposztata császár orvosa Synagogae Medicae című munkájában írt a betegségről, ami szerinte „egyfajta éjjeli alvajárás a sírok között. [A betegek] Könnyen felismerhetők a következő jegyek alapján: nagyon világosak, száraz, kidülledt, árkos szemeik vannak, könnyek nélkül, nyelvük is hihetetlenül kiszáradt. Nagyon szomjasak, és lábaik a folyamatos botorkálás miatt sebesek." Oribasius a melankólia egyik formáját látta a betegségben, amit érvágással, köpölyözéssel, diétával és fürdőkkel kezelt volna, illetve pácienseit ópiummal nyugtatózta volna be.
Érdekes, hogy más orvosi szakírók is hasonlóképp gyógyították volna a kórt: Mikhaél Pszellosz, 11. századi bizánci filozófus és történész a Carmen de Re Medica című versében emlékezett meg erről, és Johannes Actuarius, 14. századi orvos is a melankóliát okozta az átváltozásért. Az orvosok abban egyetértettek, hogy az átváltozás csupán a beteg fantáziájában történik meg, és a valóságban szó sincs arról, hogy valaki fizikailag is farkasemberré alakulna.
A bizánci orvosok egyébként többször foglalkoztak mentális betegségekkel munkáikban, így az epilepszia, demencia, melankólia mellett az álmatlanság, depresszió vagy épp paranoia okait is megpróbálták megfejteni.
A források szerint II. Justinianus (565-578) bizánci uralkodó is a lükantrópiától szenvedett: uralkodása első évétől sokat járkált éjszaka a folyosókon, kutyák és macskák hangját utánozva. Az uralkodó dührohamaiban tárgyakat hajigált ki a palota ablakain, és egy alkalommal azt követelte, hogy az ortodox pátriárka hordjon női kalapot.
A cikk emellett bemutatja, hogy mennyiben másként gondolkodtak minderről Nyugat-Európában a közép- illetve korai újkorban, ahol a farkassá változásban isteni átkot, vagy démoni megszállottságot láttak. Mások szerint a farkasemberek a boszorkányokhoz hasonló eretnekek, akiket tűzzel-vassal ki kell irtani. Egy 16. századi francia bíró igazán hatékonyan próbál fellépni ellenük: ítéletei nyomán 600 állítólagos boszorkányt és farkasembert égettek meg.
A farkasember legendája az emberiség egyik legősibb és legismertebb mítosza, a hasonló alakváltó történeteket a világ minden pontján megtaláljuk. Egyes szakértők szerint elemeiben a samanizmusra vezethető vissza, hiszen a történet olyan helyeken is felbukkan, ahol soha nem éltek farkasok.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap