Isztambul kincsei Párizsban
2009. október 27. 15:27 MTI
Isztambul büszkeségei Párizsba érkeztek, abban a reményben, hogy a dicső múlt a jobb jövőt is előkészítheti. A görög és római istenek fehér márványszobrai, a középkori keresztény ikonok, a hatalmas vörös ottomán sátor önnön szépségükön túl felhívják a figyelmet a Boszporusz két partján fekvő város multikulturális örökségére is abban a Franciaországban, amely mélységes kétellyel fogadja Törökország európai aspirációit.
Korábban
14 európai ország, Katar és Törökország múzeumainak mintegy 300 műkincsét kétévi munkával gyűjtötték össze a kurátorok a párizsi Grand Palais Bizánctól Isztambulig című kiállításához. A török múzeumok néhány darabja ezúttal először hagyja el az országot. A halvány vöröses fényben fürdő kiállítás a „soknevű város” - Bizánc, Konstantinápoly, Isztambul - 8000 évén kalauzol végig, különleges, Európát és Ázsiát összekötő szerepére koncentrálva, arra, hogy ez a város „két kontinens kikötője”.
Az októberben Nicolas Sarkozy francia és Abdullah Gül török elnök által megnyitott kiállítás „Törökország évének” központi rendezvénye - a legjelentősebb nem kevesebb mint 400 török vonatkozású kulturális esemény közül, amely mind közelebb akarja hozni a franciákhoz ezt az országot.
„Isztambul mindig multikulturális város volt, sok különböző nyelvvel, etnikummal és vallással” - hangsúlyozza Nazan Olcer, a város Sakip Sanci nevű múzeumának igazgatónője, a kiállítás kurátora. Az AP-nek nyilatkozva hozzáfűzte: „Meg akartuk mutatni a város színes arculatát is. Minden előítéletet persze aligha lehet egyetlen kiállítással megváltoztatni, de mi ablakot szeretnénk nyitni a látogató számára, el szeretnénk érni, hogy másként tekintsen ránk”.
Olcer már sok török témájú nemzetközi kiállítás rendezésében működött közre, egyesek az ottomán művészetre koncentráltak, mások a török művészet különböző korszakaira, vagy éppen a török történelem valamelyik periódusára. Az, hogy ezúttal több évezredre terjesztették ki az időívet, lehetőséget nyújt a látogatónak arra, hogy képet alkosson magának a várost formáló különböző kultúrákról, illetve a településnek a keresztény Bizánc és a muzulmán Oszmán Birodalom fővárosaként betöltött szerepéről.
„Mindenki szereti leegyszerűsíteni a dolgokat. Ha Bizánc keresztény főváros volt, akkor azt mondjuk, csak az volt. Akkor viszont a török hódítás, Bizánc bukása után egyszerre iszlám fővárossá vált. Nem, nem így történt, Isztambul mindig multikulturális volt” - mondta a kurátornő.
A látogató először neolitikus tárgyakat láthat, majd az i.e. 8. századból származó görög Héraklész márványportré pillant rá, emlékeztetve a város klasszikus örökségére. Mellette Constantinus római császár látható, aki a 4. században Byzantiumot a keleti keresztény birodalom fővárosává tette. Drágakövekkel díszített aranyozott ikonok és keresztek emlékeztetnek Konstantinápoly hosszú keresztény múltjára.
Külön részt szenteltek II. Mohamednek, aki alig volt 21 éves, amikor 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt és véget vetett a bizánci uralomnak. Láthatók gyermekkori, arab betűkkel írt török nyelvű feljegyzései és kiállítottak egy levelet is, amelyben Velencéből isztambuli látogatásra invitálta Giovanni Bellini olasz festőt. Ugyanott mutatják be Homérosz Iliászának egy 13. századi görög nyelvű másolatát - annak illusztrációjaként, hogy a görög egyike volt a II. Mohamed által elsajátított hét nyelvnek.
Olasz festők is megörökítették II. Mohamedet, akárcsak utódait, köztük Szulejmánt - a képek illusztrálják azt, hogy Európát lenyűgözte a Kelet. Örmény, zsidó és görög feliratú sírkövek dokumentálják a város etnikai változatosságát, egy 2004-ben feltárt régi bizánci kikötő tárgyai az archeológiai kutatás folyamatosságát, egy különterem diavetítése pedig Isztambul mai arculatát mutatja.
A kiállítás január 25-ig tekinthető meg a párizsi Grand Palais termeiben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát
- A szovjet vezetés paranoiája 1983-ban majdnem a harmadik világháború kirobbanását okozta
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca
- Kémfilmbe illő tervekkel próbálta elérni Fidel Castro bukását az Egyesült Államok
- Hivatalosan máig nem született béke észak és dél között a Koreai-félszigeten
- Kezdeti hátránya ellenére az Egyesült Államok végül megnyerte az űrversenyt
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre
- Termonukleáris háború kitörésétől védte meg a világot a forródrót
- Richard Nixon mellett sok más amerikai elnököt is ellátott tanácsaival Henry Kissinger
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap