Kánaánita szentély a gonosz szellemek ellen

A British Múzeum irányításával immár 11 éve folynak az ásatások Libanon déli részén, amely a világ legrégebben folyamatosan lakott térsége, ahol az első települések az i.e. 4. évezredben létesültek. Szidón gazdagsága a tengeri közvetítő kereskedelemből, a libanoni cédrusból, a halászatból, a bíborfesték- és üveggyártásból, illetve fémművességből eredt. Fönícia más városaihoz hasonlóan Szidón az i.e. 2. évezredtől egyiptomi befolyás alatt állt, majd Kánaán vezető kikötővárosa lett.

A település i.e. 738-ban került asszír fennhatóság alá. Később babiloni, perzsa, görög majd római uralom következett. A Biblia szerint Krisztus, ahogy Pál apostol is járt Szidónban. A várost 501-ben földrengés döntötte romba, 637-ben az arabok foglalták el, később az Oszmán Birodalom része volt.

Claude Doumit Serhal ásatásvezető régész szerint a legújabb leletek révén a kánaániták (i.e. 3500 - i.e.1150) vallási szokásai és életmódja ismerhető meg. A 90 tagú régészcsapat a napokban ugyanis egy 48 méter hosszú szentély maradványait fedezte fel, amely i.e. 1800 és i.e.1500 között épült, a helyszínen számtalan bronztárgyat, leginkább késeket és gyűrűket találtak, valamint cserépedényeket és kőszobrokat. Az archeológusok feltételezése szerint áldozati ajándékokról van szó, amelyekkel az ókori emberek a gonosz szellemek ellen reméltek védelmet nyerni.

Claude Doumit Serhal szerint a szentély a benne talált leletek fényében valószínűleg a kánaánita korból származik A leletek között szerepel néhány más szentély maradványa is, amelyek közül a legrégebbi ötezer, a legkésőbbi pedig "csupán" háromezer éves. Feltártak még kilenc lakóhelyiséget, valamint gabonaraktárakat. Ezek arról tanúskodnak, hogy a helyszín az idők során nem csupán templomövezet volt, hanem különböző korokban lakókörzet. Tizenhárom sírt is feltártak, amelyek elégetett gabonaféleséget, valamint elhamvasztott állati tetemek maradványait tartalmazták.

Előkerült egy vázatöredék is a fáraók lótuszvirágának ábrázolásával. A feltételezések szerint Szidón királya kapta ajándékba Tauszert egyiptomi királynőtől, aki II. Ramszeszt követte Egyiptom trónján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait