Népességrobbanást hozott a kőkori innováció

Michael Petralgia, az Oxfordi Egyetem régésze szerint a térség lakossága mintegy 35 ezer évvel ezelőtt kezdte alkalmazni az úgynevezett mikroliteket - többnyire mértani alakzatú pattintott kovakőszilánkokat, amelyek fokozatosan felváltották a drabálisabb kőeszközöket. Ezek az aprócska, könnyen elkészíthető kőeszközök nagy előrelépést jelentettek a korabeli lakosság számára, hiszen kevesebb alapanyagból, gyorsabban és nagyobb mennyiségben lehetett őket előállítani.

"Ez lehetővé tette, hogy hatékonyabban, kevesebb erőfeszítéssel öljék le az állatokat" - magyarázta Lawrence Guy Straus, a University of New Mexico paleoantropológusa, aki nem volt részese a vizsgálatnak. Michael Petralgia elmélete szerint a globális jégkorszak beköszöntével 30-35 ezer évvel ezelőtt megváltoztak a létfeltételek az indiai szubkontinensen: lerövidült a monszunidőszak, s az addigi homogén trópusi növényzetet a szavannák, lombhullató erdők és sivatagok "foltszerű" mintázata váltotta fel.

Mivel az emberi életre alkalmas terület egyre zsugorodott, a népesség csoportjai közelebbi kontaktusba kerültek egymással, s versenyezniük kellett a szűkülő élelemforrásokért. "Új stratégiákat kellett kifejleszteniük, hogy új forrásokra leljenek. Így született a korszakalkotó újítás, a mikrolittechnológia" - magyarázta Michael Petraglia.

A keskeny, mindössze 4 centiméter hosszú kőeszközök tömeges alkalmazása 30 ezer évvel ezelőttre tehető. A kovakőszilánkokat először a lándzsanyélhez, később a nyilakhoz erősítették, ennek köszönhetően a vadászó-gyűjtögető népesség a sűrűbben lakott térségekben is képes volt megélni, s létszáma növekedett. Az elméletére Michael Petralgia munkatársai genetikai bizonyítékokat is találtak - India jelenkori lakosságánál az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t vizsgálva bizonyítékokat szereztek arra nézve, hogy a térség népességének genetikai diverzitása (sokfélesége) épp a globális jégkorszak idején kezdett el növekedni.

A későbbi találmányok, például a növénytermesztés és az állattartás minden kétséget kizáróan tovább növelték a népesség sűrűségét, ám mint Michael Petralgia rámutat, a 35 ezer évvel ezelőtti technológiai újítás indította el azt a lavinaszerű demográfiai folyamatot, amelynek hatása mind a mai napig érződik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?