Churchill bunkere nem volt bombabiztos
2009. július 21. 14:31 BBC News, MTI
"Átverve" érezte magát Winston Churchill egykori brit miniszterelnök, amikor rájött, hogy a Whitehall második világháborús földalatti bunkere nem volt bombabiztos.
Korábban
A miniszterelnök biztonsági hézag feletti felháborodásának hangot adó levelet most tette közzé a Churchill Múzeum és a Cabinet War Rooms (a kabinet szobái a háború alatt). Morgása ellenére a politikus továbbra is a bombákra érzékeny szobákban dolgozott a világégés első szakaszában, a villámháborús német sikerek alatt.
Az 1940 szeptemberében titkára által írt levélben idézettek szerint a legendás miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a szobákat semmilyen körülmények között nem lehet bombabiztossá tenni. A Cabinet War Rooms néven ismert helyiségeket földalatti parancsnoki központként használták a második világháború idején. A bunker a miniszterelnök hivatalának helyt adó Downing Street 10-hez és a kormányzati részlegek "idegközpontjához" közel épített bunker lehetővé tette a kormányfő számára, hogy a légitámadások idején is London szívében maradjon. A háborús szobákban jövő hónapban megnyíló kiállítás azonban rávilágít arra, hogy valójában mennyire sérülékeny és támadható is volt az építmény, és hogy mekkora szerencsének számít, hogy nem érte közvetlen találat.
A szobák "valójában inkább pincének, semmint bunkernek számítottak" - mondta Cressida Finch, a kiállítás kurátora. "A történet sokat elárul Churchill bátorságáról. Noha mérges volt, amiért a háborús szobák nem teljesen biztonságosak, elhatározta, hogy nem hagyja el London központját, és nem tekintenek úgy rá, mint aki lemond a londoniakról" - tette hozzá Finch.
Hitler betonbunkerétől eltérően a londoni háborús szobák - ahonnan Churchill irányította a háborút és tartotta a kapcsolatot a szövetségesekkel, így Roosevelt elnökkel is - valójában raktárhelyiségek voltak. A háborús veszély közeledtével a helyiségeket homokzsákokkal erősítették meg, és egy hét alatt gyorsan átalakították parancsnoki szobákká, amikor Hitler seregei 1939-ben lerohanták Lengyelországot.
A háború elhúzódásával a földalatti alagutak és szobák egyre bővültek, végül több száz fő szorgoskodott a bunkerben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap