Mégis bocsánatot kérhetnek az árulóként elítélt németektől

A második világháború végén a Wehrmacht katonái közül közel 30 ezret végeztek ki különböző bűncselekmények, így például dezertálás vagy kémkedés miatt. Közülük 16 ezret a hadseregben folyó általános tisztogatás keretében felakasztottak, lelőttek vagy lefejeztek. Míg a nagy többségtől, így a dezertőröktől egy 2002-es törvénnyel kértek bocsánatot, a többiek továbbra is bűnözőnek minősülnek. A katonák hozzátartozói elégedettek a mostani döntéssel.

A német parlament számára azonban nem volt egyszerű a kérdés, és több politikus is ellene volt a hasonló lépéseknek, mondván egyesek megérdemelték a halált, hiszen a háború idején elárulták hazájukat. A parlament azonban végül mégis a bocsánatkérés mellett döntött, és a tervek szerint augusztus elején szavazhatnak majd a kérdésről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye