Közterekről és szobrokról vitáznak Erdélyben

A vitán meghívott szakemberek, képzőművészek, Az 1989 Decemberi Forradalmárok Arad Megyei Alapítványának (FJARD) vezetői vitáztak Gheorghe Falca polgármesterrel - írta a Nyugati Jelen című aradi napilap internetes oldalán. A városvezetés két javaslattal állt elő: a villamosvágányok felújítása idejére költöztessék el az emlékművet egy új helyre, és egy Aradhoz méltóbb emlékmű készüljön el decemberre, a forradalom 20. évfordulójára.

A vitán részt vevők két táborra szakadtak: Duka Attila és Gheorghe Curta, a FJARD részéről hallani sem akar költöztetésről vagy új emlékműről. A másik tábor elméletileg egyetértett volna azzal, hogy a városháza mögötti parkban, méltóbb helyen legyen egy új emlékmű, ahol a mostani helyszínnel ellentétben könnyen megközelíthető lenne. Egyelőre a helyén marad az emlékmű, de Gheorghe Falca nem mondott le arról a tervéről, hogy a város átvegye a FJARD-tól, és befejezze az emlékművet, vagy saját pénzén újat emeltessen.

Sepsiszentgyörgyön Édler András úgy véli, hogy a románságot nem érdekli a tér sorsa. Két éve akadozik a felújítása, és többszöri megkeresésre sem sikerült elérni, hogy a román kormánypárti politikusok pénzt szerezzenek a munkálatokra - írja az Új Magyar Szó című bukaresti és a Krónika című kolozsvári napilap internetes oldalán.

"Úgy tűnik, a megye román politikusait nem érdekli a Mihai Viteazul tér sorsa. Következésképpen az itt élő románságot sem érdekli, hiszen ha másként lenne, biztosan nyomást gyakoroltak volna képviselőikre" - nyilatkozott az Új Magyar Szónak Édler András, aki úgy véli, eszerint nem jelentene problémát a tér átnevezése. A képviselő azt is elmondta keddi sajtótájékoztatóján, hogy Vaszi Jánosnak hívták azt a kisfiút, akinek 25 éve a Mihai Viteazul-szobor alá helyezett bomba okozta a halálát. Édler szerint helyi népszavazáson kellene dönteni, hogy át akarják-e nevezni a teret Vaszi János térnek. A képviselő írásban nyújtotta be javaslatát Antal Árpád polgármesternek.

A téren valamikor az 1848-49-es szabadságharc hősének, Gábor Áronnak a szobra állt. Helyére bukaresti utasításra került a Mihai Viteazul-szoborcsoport. A 12 éves Vaszi János 1984-ben feltehetően azért veszítette életét, mert az akkori állambiztonsági szervek bombát helyeztek a szoborcsoport talapzatára, azzal a céllal, hogy okot szolgáltassanak a helyi magyar vezetők leváltására. Petre Strachinaru, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi politikusa tavaly parlamenti interpellációjában arra hívta fel a figyelmet: tisztázni kell, hogy a szoborrobbantást nem a magyar szélsőségesek követték-e el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról