Múzeumban a képregénydetektív

A tárlatok az 1983-ban elhunyt alkotó - valódi nevén Georges Rémi - halálának 25. évfordulója előtt is tisztelegnek. Hergé - akárcsak maga a képregényműfaj - nagy tiszteletnek örvend hazájában, a legnagyobb belgák között tartják számon.

Hergé 1907. május 22-én született Brüsszelben, és már a gimnáziumban kitűnt rajzkészségével, fantáziájával. Tizenhét éves korában megjelentek első rajzai a belga cserkészek hetilapjában. Egyik paptanára felismerte eredeti tehetségét és a katolikus 20. század című napilaphoz irányította. 1929-ben pattant ki fejéből az élénk eszű, kíváncsi ifjú hírlapíró, Tintin figurája, aki Milou nevű kiskutyája társaságában bebarangolta a világ távoli hatalmas és alig ismert térségeit, s megannyi kalandjával szórakoztatta, de tanította is olvasóit.

Rémi új irányt adott a műfajnak, hiszen gyakorlatilag megteremtette a kalandos ifjúsági irodalom képregényváltozatát. Hergének fénykorában önálló képregénystúdiója volt Brüsszel legelegánsabb sugárútján, ahol tucatnyi munkatársa rajzolta, színezte a képregényeket. A második világháború idején a művész - német "felügyelettel" - a legpatinásabb belga lapnak, a Le Soirnak is dolgozott.

A louvain-la-neuve-i állandó kiállítás legfőbb büszkeségei az eredeti alkotások, de több időszaki tárlatot is terveznek Hergé személyének és műveinek szentelve. Belgiumban egyébként idén ismét Tintin-évet tartanak abból az alkalomból, hogy az elöl jellegzetesen felálló hajú figura nyolcvan évvel ezelőtt jelent meg először a közönség előtt, és a "szovjetek országában" átélt első kalandjaival azonnal széles közismertségre szert. Összesen 24 eredeti képregénykötetében Tintin Afrikától Dél-Amerikáig bebarangolta az egész világot, sőt Hergé rajzaival még a Holdra is eljutott.

Kalandjait legalább hatvan nyelvre fordították le, összesen közel 250 millió példányban adták ki, és manapság is ezrek csatlakoznak olvasótáborához. A rendszerváltás és az internet megjelenése óta Tintin népszerűsége egyre nő a kelet-európai országokban is. Az Hergé-múzeumba egy kis átjárón keresztül jóformán közvetlenül be lehet jutni a legfiatalabb belga városok közé tartozó Louvain-la-Neuve főteréről. A múzeumavatást egy helyi rádióadó hétfőn élőben közvetítette.

A kulturális intézményben 2 ezer négyzetméteren a művész életútját és munkásságát mesélő tárgyak, fényképek és filmek találhatók, köztük eredeti nyomatok és képregények és -nyomatok. A múzeum létrehozása egyébként több mint 15 millió euróba került, ezt a helyi sajtó közlése szerint teljes egészében Hergé özvegye, Fanny Rodwell biztosította.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban