Botrányos EU-s film a kommunizmus bukásáról

A politikusok szerint az "1989-2009: 20 év szabadság" című, az Európai Bizottság által készített klip, túlságosan nagy hangsúlyt fektet Németországra anélkül, hogy megemlítené Lengyelország, az EU legnagyobb volt-kommunista tagállama érdemeit. Jan Tombinski, Lengyelország EU nagykövete szerint a klip negatívan befolyásolhatja az Unió megítélését a júniusi Európai Parlamenti választások előtt.



Hétfőn Tombinski levélben fordult Margot Wallströmhöz, az EU kommunikációért felelős biztosához, hogy a Bizottság honlapján elérhető rövidfilm megváltoztatását kérje. „A klipben képviselt leegyszerűsített látásmód olyan ellentéteket hozhat a felszínre, amelyeket el kellene kerülni az európai választási kampány alatt” - állt a beterjesztésben. A rövidfilm egyébként az EU legújabb, a közép- és kelet-európai a kommunizmus bukásának 20. évfordulója alkalmából indított kampány részeként készült el. A Bizottság visszautasította a kritikát, bár ígéretet tettek arra, hogy minden pontatlanságot kijavítanak. Szerintük ez „egy művészi alkotás. Nem egy történelmi film, nem is dokumentumfilm”.

Néhány történész és szociológus szerint a lengyelek különösen érzékenyek a történelmükre, és a lengyel politikusokat elkeseríti, hogy a klip, ami egy 1989-ben született fiú életét mutatja be, a berlini fal leomlására koncentrál. Figyelmen kívül hagyja ugyanakkor a Lengyelországban korábban lezajlott kerekasztal tárgyalásokat, az első nem kommunista kormány megalakulását, vagy a kommunista-ellenes Szolidaritás szakszervezet megalakulását. Emellett az is kifogásolták, hogy a rövidke etűdben őket csak Wojciech Jaruzelski tábornok, a kommunizmus vezéralakja képviseli a megboldogult lengyel születésű II. János Pál pápa helyett, aki nagy inspirációt adott az ellenállásnak.

A Youtube közösségi videómegosztón is közétett alkotás heves vitákhoz vezetett: sokan kifogásolják, hogy a Szolidaritás vagy éppen az első, demokratikus kelet-európai választások hiányoznak a filmből ("Felháborító nyugati sztereotípiák. A lengyel kommunizmus bukása a Szolidaritás mozgalomnak köszönhető. A lengyel és magyar események folyományaként következett csak be Berlini fal lebontása."), míg mások éppen nemtetszésüket fejezik ki a lengyelek nacionalista, és a rendszerváltás egészét kisajátító hozzáállása miatt ("Szégyen! Bulgária teljesen kimaradt. Pedig mi is olyan kommunista ország voltunk mint a többi.").

Az eredeti cikk az Euractiv oldalán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet