Elbonthatják a technikatörténet legnagyobb kudarcának helyszínét

1901-ben Nikola Tesla egy olyan globális kommunikációs rendszeren kezdett dolgozni, amelynek keretében világszerte magas tornyokat építettek volna, és azok nem csak híreket, tőzsdejelentéseket vagy képeket sugároztak volna, hanem a mindenki számára ingyenes elektromosságot is. Ez volt a feltaláló legnagyobb és egyben legvakmerőbb projektje: az első, több mint 18 emelet magas tornyot 1903-ban Long Islanden emelték.

Az építményt üzemeltető gépeket még ugyanezen a nyáron bekapcsolták: a helyi lapok tudósításai szerint titokzatos villogás és mormoló hang követte az elektromos sugárzás megindítását. A rendszerből azonban pénzhiány, és különböző, a korban még lehetetlennek tűnő technikai akadályok miatt nem lett semmi. A torony sosem készült el teljesen, és hamarosan a laboratóriumot is sorsára hagyták.



Mostanra Wardenclyffe egykori épületei végső veszélybe kerültek: a terület korábbi tulajdonosa, az Agfa vállalat ugyanis annak eladása mellett döntött. Ez persze nem tetszik egy tudományos csoportnak, akik Tesla múzeummá és oktatási központtá varázsolnák a 16 hektáron álló épületeket. Az Agfa korábban ingyenesen nekik adta volna a területet, ám mostanra a gazdasági válság szorító hatása miatt inkább annak eladása mellett döntöttek: a tervek szerint 1,6 millió dollárt kaphatnak érte.

Az örökségvédők azonban tiltakoznak, és őket tervükben David A. Paterson, Long Island kormányzója is támogatja, aki az épületegyüttest a Történelmi Helyek Nemzeti Regiszterébe is felvételre javasolta. A helyiek szerint a védelem segíthet a mérnök méltó megítélésének visszaszerzésében: Tesla (1856-1943) alakja ugyanis a mai napig igencsak ellentmondásos a technikatörténetben. Egyesek szerint nem ért el semmit, míg mások az el nem ismert géniuszt látják benne. Munkássága ma igencsak kevéssé ismert, bár korát és kortársait sok mindenben évtizedekkel megelőzte.

Tesla nevéhez közel 700 szabadalom fűződik, és a Wardenclyffe-ben folytatott kísérletek életének egyik legkevéssé ismert fejezetét jelentik. Az 1900-as évek kezdetén a tudományos világot a vezeték nélküli kommunikáció felfedezése tartotta lázban. Tesla tervei szerint ezt a hatalmas tornyokkal lehetett volna megvalósítani, amelyek hatalmas elektromágneses hullámokat sugároznak a vevőkészülékek felé. Terveiben sokan támogatták, például J. Pierpont Morgan is, aki mai értéken közel 3 millió dollárt fektetett a globális hálózat létrehozásába.



A torony építése 1901-ben kezdődött el, ám nem sokkal később hatalmas sokk érte a tudományos világot: 1901. december 12-én Marconi sikerrel sugárzott rádiójeleket, elvéve vetélytársai elől a tudományos elsőséget. Az építkezések azonban tovább folytatódtak, egészen amíg Morgan csalódottsága miatt ki nem szállt a projektből, leállítva az anyagi támogatást. Tette ezt annak ellenére, hogy Tesla felfedte előtte: az ő tornyai vezeték nélküli elektromossággal látnák el a különböző gépeket. A tervek a kudarc ellenére a mai napig titokzatosak, és senki nem tudja biztosan, hogy tényleg meg lehetett volna építeni mindezt.

A projekt gazdasági oldala iránt érzéketlen Tesla ekkor dühében felgyújtotta a tornyot, majd nem sokkal később a laboratóriumot is eladta. Az új tulajdonosok már érzéketlenek voltak a technikatörténet vívmányai iránt, és az építmény maradványait 1917-ben felrobbantották, és ócskavasként eladták. Wardenclyffe később több vállalat tulajdonában volt, míg végül az Agfa kezelésébe került, akik 1969 és 1992 között használták a területet, majd kiürítették és lezárták az épületeket. A föld azonban vegyi anyagokkal súlyosan fertőzött volt: ennek felmérése és mentesítése tavaly ősszel fejeződött be.

Az épületek ma katasztrofális állapotban vannak: a bedeszkázott ablakok mellett egy „Belépni tilos” tábla riasztja el az odaérkezőket. Az épületek belseje romokban hever, és az eredeti berendezéseknek már semmi nyoma sincs, így ha akár az örökségvédők kapnák is meg azt, a felújítás és rekonstrukció milliárdokba kerülhet majd.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban