Felépülhet a berlini varázshegy

Sir Norman Foster sztárépítész egykor „minden repterek anyjaként” jellemezte a berlini Tempelhofot: a nácik által épített leszállótér Hitler tervezett Germániájának lett volna kapuja. Október óta azonban mindez megváltozott, hiszen azóta már nem fogadtak légiforgalmat, ám a város azóta nem tud dönteni, hogy mit kezdjenek a hatalmas területtel. A hét elején azonban több javaslat is előkerült: különböző építészek és várostervezők egy tucatnyi hasznosítási tervvel álltak elő.

Közöttük vannak igencsak furcsa elképzelések is, így például vannak, akik egy hatalmas vöröslámpás negyedet látnának szívesen a felszállópálya helyén, míg mások ott egy hatalmas, parkokból, apartmanokból és sportpályákból álló komplexumot hoznának létre. Ez utóbbi azonban egyelőre nem valósul meg, amit az is jelez, hogy az elképzelés dokumentációját hónapok óta tologatják a városvezetés irodáiban.



Jakob Tigges berlini építész azonban nem ért egyet a terület felosztására szőtt tervekkel. Éppen ezért egy monumentális vázlattal állt elő, és egy 1000 méteres hegyet építene Hitler repterére. A beadvány azonban egyelőre komolytalannak tűnik, hiszen egy hasonló építkezés megvalósítása elképzelhetetlen mennyiségű pénzbe kerülne. Éppen ezért egyelőre mindez csak egy szimbolikus felvetés, ám egyben azt is kifejezi, hogy Tempelhof területe többet ér annál, mint hogy egyszerűen felparcellázzák majd. Sokak szerint viszont már a terv bejelentése is turisztikai szenzáció lehet, hiszen a turisták még egy nem létező hegyet is hajlandóak lennének lefotózni.

A területnek egyébként már a neve is régi korokat idéz, onnan származik, hogy a terület, amelyre épült, a középkorban a templomos lovagoké volt. Innen szállt fel 1909-ben a francia Armand Zipfel és 1923-ban itt épült fel Európa első repülőtere, három évvel később pedig itt alapították meg a német légitársaságot, a Lufthansát.

Tíz évvel később a náci rendszer az Európa fővárosának szánt Berlin kapujává akarta tenni. Albert Speer, Hitler főépítésze a régi terminált olyan grandiózus építménnyé akarta varázsolni, hogy a német földre lépő azonnal átérezze a rendszer nagyságát, erejét. A háború megakadályozta terve véghez vitelét, de az építmény így is impozáns.

Tempelhof azonban igazi glóriát a második világháború után kapott. Az amerikai igazgatású városrészben lévő repülőtér légihíd része lett: 1948 júniusától 11 hónapig fogadta azokat a repülőgépeket, amelyek a Berlin ellátásához szükséges, létfontosságú dolgokat, élelmiszert szállítottak. A szovjetek ugyanis elzártak körülötte minden földi és vízi utat. Később katonai repülőtérként működött, polgárivá a német újraegyesülés után vált. Utasforgalma azonban csekély: 2007-ben kevesebb mint 350 ezer utast szállítottak rajta keresztül belföldre és a szomszédos országokba.

Arról pedig mi is tudósítottunk, hogy a Führer kedvenc repülőterét Ronald Lauder, a híres szépségipari cég tulajdonosa és egyben a világ egyik leghíresebb zsidó örökségvédője mentheti meg a bezárástól.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe