Japán mártírokat avatott boldoggá a katolikus egyház
2008. november 24. 15:25 MTI
Boldoggá avatott a katolikus egyház Nagaszakiban 188 japán mártírt, akik a 17. század elején vesztették életüket a keresztények üldöztetése során.
A szigetország délnyugati részén megtartott ceremónia volt az első alkalom, hogy a római katolikus egyház boldoggá avatást végzett Japánban. XVI. Benedek pápa különleges megbízottjaként José Saraiva Martins bíboros áldotta meg az 1603 és 1639 között, a Tokugava-sógunok uralma idején keresztény hitük miatt keresztre feszített, lefejezett vagy elevenen megégetett mártírokat. A boldoggá avatott áldozatok közül mindössze öten voltak papok, 183-an - köztük nők, gyerekek és idősek - hétköznapi keresztény hívőkként haltak mártírhalált hitükért.
A boldoggá avatást még II. János Pál pápa kezdeményezte 1981-ben Japánban tett látogatásán, amikor kijelentette: Japánnak számos mártírja van, akiket ideje lenne hivatalosan elismerni. A kelet-ázsiai szigetország katolikus közössége azóta készült az eseményre, amelynek megtartásáról XVI. Benedek tavaly júniusban határozott.
A katolikus egyház szentjeinek sorában jelenleg 42 japán szent van. A hétfői ceremónia előtt a boldoggá avatottak közül 205-en kötődtek valamilyen formában a szigetországhoz. A boldoggá avatás a szentté válás előfeltétele.
A katolicizmus a 16. század közepén honosodott meg Japánban, először Kjúsú szigetén spanyol és jezsuita hittérítők munkája eredményeként. A Tokugava-sógunátus megalapítója, Tokugava Iejaszu betiltotta a vallást 1614-ben, s több tízezer japán katolikus lett üldöztetés, bebörtönzés, kínzás és száműzetés áldozata. A katolikusok 250 éven keresztül titokban gyakorolták vallásukat, egészen a 19. század második feléig. Jelenleg a japán lakosság másfél százaléka, kevesebb mint kétmillió ember keresztény hitű, köztük közel félmillióan katolikusok.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap