Az ókori templomépítészet rejtelmei

Gregory Retallack, a tanulmány szerzője szerint a templomok helyének kiválasztásakor az istenek és istennők előtti tisztelgés mellett több más tényező is befolyásolta a tervezést, így például az adott hely kulturális és gazdasági ereje is, a döntő szót azonban mindig is vallási szempontból hozták meg.

Az Oregoni Egyetem földtani professzora 84, i.e. 480-338 között épült templom területéről vett talajmintákat, majd ezek analízise után fény derült arra, hogy az egyes területek miben térnek el egymástól. A felfedezés részletei az Antiquity magazin legújabb számában olvashatók.

Az adott földrajzi helyek mindig szoros mitológiai kapcsolatban voltak az oda épülő templomok istenével vagy istennőjével – állítja Retallack. Az Athénének vagy Zeusznak emelt épületek például mindig magas sziklákra épültek, ők ugyanis harcos társadalmak istenei és istennői, így templomaik a legkönnyebben védhető helyekre kerültek.

A vadászattal rokonított Artemisz és Apollón szentélyei szinte minden alkalommal egykori vadászterületekre kerültek, míg a Hérának és Hermésznek szentelt templomokat agyagos, állattartásra kiváló földön létesítették. Démétér és Dionüszosz templomai a földművelésre alkalmas helyekre kerültek, és ez tette lehetővé a bennük rendezett termékenységi ünnepek és fesztiválok könnyű megrendezését is.

Poszeidón és Afrodité épületei mindig is az öblök partjaira, a gazdag halászterületek mellé épültek, és ezek tükrében nem meglepő, hogy az alvilág úrnője és ura, Perszephoné, és Hadész szent helyei mindig mély és sötét barlangokba, vagy erdők mélyén voltak.

Ez a helyzet azonban idővel megváltozott: a kutató szerint a kezdeti fa- és földtemplomokat később márványoltárok, és pompás épületek váltották fel. A kutató szerint az ókori templomok építésekor a különleges természeti erők meglétére is odafigyeltek, hiszen ezek jelentették az ókori speciális effektusokat: Delphi jósnőjének történetét mindenki ismeri, ám az már kevéssé köztudott, hogy Epidauroszban különleges fosszíliákkal ékesített márványlapokat helyeztek a bejárathoz, hogy azzal is a szakrális hatalmakra emlékeztessék a belépőket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?