Folyton költözködtek az őskori csepeliek
2008. október 10. 11:01 Régészet Budapesten
2008. május 15 és augusztus 4. között a XXI. kerületben, a csepeli szigetcsúcson, a Szabadkikötő út keleti oldalán, mintegy 3800 négyzetméternyi területen végzett kutatásokat a Budapesti Történeti Múzeum Ős-, és Népvándorlás kori Osztálya. A kutatásra a Központi Szennyvíztisztító projekt keretében került sor, ahol a 2004 óta az eddig feltárt, mintegy 130 ezer négyzetméternyi területen összességében 854 objektum került elő - számoltak be róla Endrődi Anna és Horváth M. Attila régészek.
A Duna fővárosi, átkelőhelyek létesítésére különösen alkalmas, szigetekkel tagolt szakasza már az őskor óta minden szempontból ideális feltételeket kínált a megtelepedéshez. A folyó a pliocén/pleisztocén korszakváltás idején, a levantei időszak elején jelent meg, nagyméretű kavicsdelták kialakítása kíséretében. A Duna völgyének többé-kevésbé a mai geomorfológiai viszonyoknak megfelelő átalakulása nagyjából az óholocén vége felé következhetett be, amelynek egyik fontos eredménye lett a soroksári Duna-ág kialakulása. Csepel-szigeten a szabadkikötőkől északra fekvő rész a magas ártérhez tartozik, de sűrűn szabdalják az alacsony ártérhez tartozó holtmeder-ágak, amelyeket a régészeti munkáink során is meg tudtak figyelni.
A 2008-ban a létesítményhez csatlakozó út építését megelőző ásatáson feltárt i.e. harmadik évezred végéről és a második évezred első feléből származó, korabronzkori település jelenségek is különböző korú, sokszor régészeti leleteket is tartalmazó, áradásos rétegek alól kerültek elő. A korszak itt élő népcsoportjai lakóhelyeiket általában a parthoz közeli részeken alakították ki, melyeket a Duna ismétlődő áradásai gyakran elöntöttek. Cölöpvázas házaik nyomát megőrző a földbe mélyített cölöpgödrök itt, a telep és a hozzá tartozó hulladék vagy tároló gödrök gyakori megújítása miatt csak ritkásan kerültek elő. Meglétüket azonban részben a területen szétmosódott, illetve planírozási gödrökbe eltemetett tapasztás maradványok is igazolják.
A majd száz itt előkerült objektum többsége hulladék-, vagy tároló gödör lehetett, azonban egy részükről joggal feltételezhetjük, hogy eredetileg agyagkitermelésre használhatták. A nagyméretű amorf beásásokban emellett sokszor lehet munkavégzésre utaló jeleket is találni. Több mint valószínű, hogy az áradások nem túl nagy időközökkel követhették egymást, s alkalmanként 10-15 centiméternyi hordalékkal boríthatták el az egész települést. Az ott élők pedig újra és újra visszaköltöztek az ár visszahúzódása után, hogy újjáépítsék házaikat.
A település keleti szélén, a „sziget” partja mentén, először lankásan, majd egyre meredekebben mélyült, az altalajba egy árok, amely egykor minden bizonnyal egy folyóág természetes medre lehetett, de a későbbi emberi beavatkozás révén minden bizonnyal vízelvezető esetleg árvízvédelmi szerepe is lehetett.
A Csepel-sziget régészeti lelet gazdagságát számos korábban elvégzett feltárás bizonyítja. A terület mindkét partján kilométer hosszan megtalálhatók a különböző korú: ős-, népvándorlás-, és középkori települések láncolata és temetők. Az északi szigetcsúcsról ennek ellenére korábban csak szórványleletekről voltak ismereteink. A sziget északnyugati csúcsán jelenleg már épülő Szennyvíztisztító telep helyén előkerült leletek azonban új megvilágításba helyezték a területet. A 2008-ban folytatott ásatások, régészeti kutatások legnagyobb jelentőségét is az adja, hogy a sziget észak-keleti partvidékén korábban még nem tudtak hasonló típusú telepeket regisztrálni. A feltárás eredményei alapján feltételezhető, hogy a jelenlegi lelőhelytől délre elterülő, korábban még sohasem kutatott területeken is lehet hasonló leletekre számítani.
Tovább a teljes cikkhez
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/iI3Es/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![Biblia](/iI3Es/label/.cut-640x400/128.jpg)
Biblia
- Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
- A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
- Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
- Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
- Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
- A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
- A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is
- Mit csinált Krisztus Márta és Mária házában?
- Saját tervezésű dresszben úszta át első nőként a La Manche csatornát Gertrude Ederle 09:50
- Valószínűleg az atombomba hatásának bemutatása is elég lett volna Japán elrettentésére 08:20
- Madárlakhoz hasonlították az első elektromos árammal működő közlekedési lámpát tegnap
- Három különböző arcot is kapott a rejtélyes körülmények között elhunyt Tutanhamon tegnap
- A közép-európai összefogás jelentős példáját adta Hunyadi János életműve tegnap
- Nem tiltakoztak a nyugati hatalmak Lengyelország legelső felosztása ellen tegnap
- Az arisztokraták is a köznéppel együtt mulattak a régi Városligetben tegnap
- A magyar király mellett még két másik uralkodó is részt vett a gellérthegyi csillagda felavatásán tegnap