Tévéfilm az NDK végnapjairól

A kereskedelmi csatorna által az elmúlt két este fő műsoridőben sugárzott film az 1989 utolsó hónapjaiban történteket egészen november 9-ig, a berlini fal lebontásáig idézte fel. A központi szálat egy NDK-ban élő család, s mindenekelőtt az édesanya, Katja Schell viszontagságai jelentették. Külön érdekesség, hogy az élettársa és gyermekének apja után Nyugatra szökni próbáló, de a keletnémet hatóságok kezére került, s a Stasi által lelkileg és fizikailag egyaránt könyörtelenül megkínzott Katját az a ma 38 esztendős Anja Kling játssza, aki annak idején 19 évesen az NDK-beli Potsdamból nővérével együtt menekült Nyugat-Berlinbe, mégpedig öt nappal a fal leomlása előtt.

Katja élettársa - akit a filmben az ugyancsak neves Hans-Werner Mayer alakít - már jóval korábban Berlin nyugati felébe szökött át, ahol egy helyi televíziónál kapott állást. S attól kezdve nem tett mást, mint hogy igyekezett leleplezni az NDK-s önkényuralmat, s megszervezni Katja és fia menekülését. A kisfiú az édesanya sikertelen menekülési kísérlete során a szerencsének köszönhetően Magyarországon keresztül átjut Ausztriába, ahonnan végül apjánál, Nyugat-Berlinben köt ki. Katja Schell azonban szörnyű hónapokat él át a Stasi börtönében.

Közben - egy másik szálon - két ellenzéki keletnémet fiatal a kamera segítségével igyekszik leleplezni az NDK-ban zajló kegyetlenkedéseket, a másként gondolkodókkal, illetve a tüntetőkkel szembeni brutális fellépéseket. Az általuk készített filmeket életük kockáztatásával juttatják el Katja férjének, s azok a nyugatnémet televízióban rögtön bemutatásra kerülnek.



A SAT-1 televízió filmje megdöbbentő hitelességgel, eredeti kép- és hangfelvételekkel ábrázolja a kommunista állam utolsó hónapjait. Hátborzongató az 1989 október 9-i, több mint 120 ezres lipcsei tüntetés felidézése: a diktatúra ellen tiltakozó tömeg feltartóztathatatlanul menetelt előre, s mind hangosabban a "Mi vagyunk a nép" (Wir sind das Volk) jelszót skandálta. Közben a kelet-berlini pártközpont egyik szobájában a csak hátulról látszó akkori államfő és pártvezér, Erich Honecker csupán azt hajtogatja: "Mit mondanak? Nem hallok semmit..." Majd néhány napa múlva - október 18-án - elhangzik nyilatkozata, amelyben betegségére hivatkozva Egon Krenz javára lemond a hatalomról. Újra látni a képernyőn Günter Schabowskit, amint november 9-én a televízióban is beolvassa az NDK polgárainak külföldi kiutazását engedélyező, s a berlini fal éjszakai lebontását kiváltó nyilatkozatát. Miközben Katját a Stasi börtönében szinte az utolsó pillanatig szörnyű terrornak vetik alá.

A film - akárcsak az akkori események - pozitívan zárul. A meghurcolt család tagjai egymásra találnak, a bátor filmesek már Nyugat-Berlinben ünnepelnek, ahová hömpölyögnek a boldog keletnémetek százezrei.

Németországban az elmúlt időszakban számtalan film készült az egykori NDK-ról, az ottani szenvedésekről, a leírhatatlan emberi tragédiákról, illetve helytállásokról. A sort még mindig a 2007-es Oscar-díjas, a Stasi tevékenységét bemutató "A mások élete" (Das Leben der Anderen) vezeti, amelyet nagy sikerrel mutattak be a világ számos országának filmszínházaiban. Az utóbbi időben azonban a mozi helyett a televízió kezdte kisajátítani a témát, a ZDF televízió filmje, "A Checkpoint Charlie asszonya" (Die Frau von Checkpoint Charlie) például óriási visszhangot - s elismerést - váltott ki. Az első értékelések szerint a "Mi vagyunk a nép" azonban még ezen is túltett, mindenekelőtt a tragikus és történelmi események hiteles felidézésével. Mintegy jelezve azt is, hogy az NDK-s múlt - 18 évvel a német egység helyreállítása után - még mindig számos feldolgozatlan témát tartogat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán