Kevesebben halhattak meg a drezdai bombázásban

A tucatnyi szakértőből, egyetemi professzorokból, levéltárosokból és hadtörténészekből álló testület szerdán négyévi munka eredményét tette le az asztalra: szerintük a korábban gondolt 135 ezer helyett csupán 18 ezer áldozata volt a támadásnak. Ez azért sem meglepő, mert szerintük a korabeli rendőrségi feljegyzések és nyilvántartások is csak 25 ezer áldozattal számoltak.

A kutatócsoport 800 iratfolyóméternyi levéltári anyagot vizsgált át, és a szemtanúk tucatjaival készítettek interjúkat. Emellett újra megvizsgálták az összes korabeli, a légitámadásokról, és a mentési munkálatokról készített jelentést is. Ennek alapján mostanra biztos, hogy bár a bombázás hatalmas káoszt okozott, az újjáépítés, és a halottak eltakarítása példás rendben folyt.

Az áldozatok számáról azóta folyik a vita, mióta 1945. február 13-14-én a szövetséges repülőgépek légitámadást hajtottak végre a német város ellen. Egyesek 135 ezerre vagy még ennél is többre becsülték a halálos áldozatok számát, Frederick Taylor brit történész azonban már 2005-ös könyvében 25-40 ezer fővel számolt. A halálos áldozatok számával elsőként a náci propaganda kezdett játszadozni: ők 200 ezerre becsülték a halottak számát, amit az NDK már finomított, és ők csak 35 ezer emberről beszéltek.



A nagyfokú civil halálos áldozattal járó támadás, és a több évszázados városközpont pusztulása évtizedek óta vita tárgyát képezi: egyesek szerint ugyanis a szövetségesek bosszúból bombázták porig a szinte csak civilekkel teli várost, több kísérleti fegyvert is letesztelve. A neonácik a támadást a mai napig „bombázásos holokausztnak” nevezik, és az ő számításik szerint fél- egymillió ember halt meg a városban. Szerintük a légitámadás elrendelésével Anglia és az Egyesült Államok szándékos tömeggyilkosságot hajtott végre.

A most felállított történész-bizottság is ennek a vitának az eredménye: a 2004-ben hatalomra jutott szélsőjobb erők a szászországi törvényhozásban döntöttek egy vizsgálótestület felállításáról. A szakemberek ennek alapján láttak munkához, és állapították meg a most bemutatott számokat. A kutatásnak azonban nincs vége, és a végleges adatokat egy év múlva mutatják be.

Arról korábban már mi is beszámoltunk, hogy a nácik mindvégig tudhattak a Drezda ellen készülő attakról, ám semmit nem tettek ennek elhárítása érdekében. Sőt: a korábban felállított légvédelmi ágyúkat is elvitték, hogy azokat a közeledő szovjet hadsereg ellen használják fel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére