Szenzációs aranyleletre bukkantak Ukrajnában
2008. szeptember 5. 08:35
A töredékes voltában is 400 grammot nyomó ékszert minden bizonnyal egy igen magas rangú főúr viselte, melynek súlya éppen elérte az egy kilogrammot. A most előkerült nyakék a második legértékesebb leletnek számít a Sarmisegetuza környéki lelőhelyről pár éve elrabolt dák arany ékszerek után - írta Babos Krisztina a Szatmári Magyar Hírlapban.
Korábban
Gindele Róbert szerint ez azért számít valódi szenzációnak, mert mindeddig igen kevés dák aranyleletre bukkantak. A régészek feltételezik, hogy az aranybányászat a dákoknál királyi monopóliumnak számított, emiatt kevesen viselhették a nemesfémből készített tárgyakat. A most előkerült nyakék a második legértékesebb leletnek számít a Sarmisegetuza környéki lelőhelyről pár éve elrabolt dák arany ékszerek után, melyek súlya szintén 600 gramm és egy kilogramm közötti.
A nyakperec mellett a főúri sírból egy, szintén aranyból készült, 70 gramm súlyú karperec is előkerült. Dák eszközöket találtak korábban Szatmár megyében is Nagykároly, Lázári és Ákos határában, gazdag leleteket rejtő temetőre viszont sehol sem bukkantak. A két értékes ékszer, mely a Szatmár Megyei Múzeum, illetve az Ungvári Állami Egyetem közös ásatása során látott napvilágot, Ukrajnában marad, és rövidesen valamelyik szomszédos országbeli múzeumban lesz közszemlére téve.
A nyáron a szatmárnémeti múzeum régészei folytatták a Szopor határában megkezdett ásatásokat is, ahol egy hajdani római határvonal feltárását tűzték ki célul. A régész elmondta: ez a kutatás azért érdekes, mert mindeddig úgy vélték, hogy Traianus császár határvonala a Meszesen húzódott, a legutóbbi leletek tanúsága szerint azonban a római birodalom és Dacia legkorábbi elválasztóvonala Szopor környékén volt. Itt körülbelül nyolc kilométer hosszan tárták fel eddig a védvonalat, az ásatások során pedig több római kerámiatöredéket találtak, ezek keltezik a leleteket.
A föld alatt folytatott kutatások mellett bevetettek egy modern vizsgálati módszert is. Liviu Marta régész a németországi Bochumi Egyetem szakembereivel közösen geofizikai méréseket végzett Kányaháza, Érkávás, illetve Érendréd körzetében. A georadarral végzett kutatások során Érdendréden felfedeztek egy vaskori kettős árkos védelmi rendszert, melyet valamelyik itt élő vaskori népcsoport - valószínűleg a trákok - alakítottak ki.
A cikk a Szatmári Magyar Hírlapban
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét
- Önként vállalta a halált egy családapa helyett a ferences szerzetes Maximilian Maria Kolbe
- A roma holokauszt 80. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést
- Októberig várja a látogatókat a magyarországi holokauszt emlékezetét bemutató kiállítás
- Szász Endre és Kondor Béla alkotásaival emlékeznek a holokauszt áldozataira Szombathelyen
- Több mint fél évszázad után derült fény a híres fotó főszereplőjének kilétére
- Szobrok és egy rózsafajta is őrzi Anne Frank emlékét Japánban
- Antonescu teljesen el akarta tüntetni a zsidóságot Romániából
- Egész életét az elesettek megsegítésének szentelte Sztehlo Gábor
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap