Az oroszok elítélik a második világháború újraírását
2008. június 26. 15:12
Az orosz elnök, Dimitrij Medvegyev a múlt héten tiltakozását fejezte ki a második világháború történetének újraírása miatt.
Korábban
Az 1941-es, Szovjetunió elleni német támadásra emlékezve Medvegyev és Alekszandr Lukasenko, fehérorosz elnök közös nyilatkozatban ítélte el a `történelem átpolitizált megközelítését`. Ebben minden olyan kísérletet elutasítanak, amely felülvizsgálná a második világháború bevett kánonját, és újraértelmezné az akkor történt eseményeket, miközben ebben a dologban a Kreml élen jár.
A térség 20. századi történelme ugyanis újra mozgásba lendült: Ukrajna, illetve Észtország, Lettország és Litvánia újraírná a második világháború történetét. Szerintük ugyanis nemzeteik a szovjet, illetve náci elnyomástól szenvedve nem tudtak objektíven szembenézni múltjukkal, sem pedig azt a megfelelő módon értékelni.
Az oroszok persze azt sem nézik jó szemmel, hogy az ukránok már az 1990-es évek közepén amnesztiában részesítették az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) egyes tagjait, akik mind a náci, mind a szovjet hadsereg ellen a függetlenségért harcoltak. A kérdés még ma is aktív Ukrajnában, ahol mindez egyben az oroszbarát kelet és a nacionalista nyugat közti feszültségeket is kifejezi.
Az oroszok azzal sem hajlandóak szembesülni, hogy a balti államokban is igen sokan küzdöttek a szovjet megszálló hadsereg ellen, akik hiába harcoltak a németek oldalán, sokan hősnek tekintik őket. Ez fejeződött ki tavaly is, amikor egy szoboráthelyezés miatt komoly zavargások törtek ki a jelentős orosz kisebbséget birtokló Észtországban.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0efef7ffc653c48ab0da18473f64b78b.gif)
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 10. A reformkor fő kérdései](/ih0Ax/label/.cut-640x400/801.jpg)
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller 19:05
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40