Svéd dominancia Európa felett

Gusztáv Adolf halála

A svéd-finn csapatok több sikertelen kísérlet után, október 8-án vették be Marienburg várát. Ezután több falu és város elfoglalása után, november 20-án vonultak be a svédek Frankfurt am Mainba, majd utána Mainz városa, a téli szálláshely következett. Közben a szövetséges szász sereg János György herceg vezetésével Csehország megszállására indult.  A svédek tavasszal már Nürnberg protestáns városon keresztül Bajorország felé haladtak. A Dunán átkelve a Lech folyó mellett fekvő Rainhoz értek, ahol a folyó másik oldalán a jól kiválasztott védelmi állásokban már várta őket Tilly a császári sereggel.

A svéd király halála

Az 1632. április 5-én kezdődő csata a Lech folyónál a svédek győzelmével zárult. Az ütközet II. Gusztáv Adolf katonai tehetségének, fantáziájának, a svéd-finn csapatok és a zsoldosok bátorságának diadala volt. A következő városba, Augsburgba ünnepélyesen vonultak be a hódítók. II. Gusztáv Adolf leváltotta a katolikus városvezetést, és helyükre protestánsokat nevezett ki. A következő cél München volt, és amikor a királynak tudomására jutott, hogy Walleinstein Nürnberg felé menetel, ő is oda irányította a főseregét, és még a császári hadak előtt ért oda. Nürnberg sikertelen ostroma után szeptember 8-án a svéd sereg továbbvonult.

A nürnbergi állóháború nem hozott döntést. A svéd király a Szászországba nyomuló Walleinstein seregét akarta megtámadni és legyőzte, amihez a szászok segítségét várta, de azok késtek. Közben Walleinstein seregével a Lützen melletti mezőn vert tábort. II. Gusztáv Adolf - mikor meghallotta hogy Walleinstein megosztotta seregét - nem várt tovább a szászokra, hanem gyorsított menetben Lützen felé menetelt, és 1632. november 5-én az ellenség közelébe ért.

A király másnap (november 6.) kora reggelre tervezte a támadást, de csak 8 óra felé oszlott el valamennyire a köd, és csak 11 óra körül vált láthatóvá az ellenség. 12 óra tájban megindultak a svéd lovasrohamok. A harc hevében már annyira összekeveredtek a lovasok, hogy tájékozódni sem lehetett. Gusztáv Adolf tüdőlövést kapott, lecsúszott a lováról, majd egy fejlövés érte, ami végzett vele. Déli egy óra volt, amikor a svéd szolgálatban álló Bernhard weimari herceg átvette a parancsnokságot, és folytatta a harcot. Walleinstein attól tartott, hogy a közelgő szász sereg egyesülni fog a svédekkel, ezért néhány kisebb összecsapás után, a köd és a gyorsan beálló sötétség leple alatt visszavonult.

Ezt követően a svéd trónra került kiskorú Krisztina királynő mellett lévő nagy hatalmú Oxenstierna kancellár - összefogva a lutheránus német fejedelmekkel - a háború folytatása mellett döntött, de csapatai 1634-ben a délnémet területen lévő Nördlingennél súlyos vereséget szenvedtek a császáriaktól. A nördlingeni vereséget követően megbomlott a protestánsok egységfrontja. 1635-ben elsőnek a szász választófejedelem - a korábban egyszer már megszerzett sziléziai Lausitz átengedése fejében - békült ki a császárral, aki viszont restitúciós elképzeléseit adta fel. Ehhez a prágai békéhez csaknem valamennyi birodalmi rend csatlakozott.  Ezt követően került sor a háború - korszakolásunk alapján legalább is - utolsó szakaszára.

1. A dán-alsószász szakasz (1625-29)
2. Svéd szakasz (1630-35)
3. Gusztáv Adolf halála