Fürdőfejlesztések a török kori Budán
2008. május 15. 13:00 Papp Adrienn
Korábban
A budai pasa fürdőket épít
Budán a hódoltság alatt mindkét típusba tartozó fürdőt építettetek, mára azonban csak a termálfürdők (ilidzsák) maradtak fenn. Részletes leírásukat a 16-17. századi utazóktól ismerjük (pl. Hans Derschwam - 1553, Evlia Cselebi - 1667). A nyugati utazók meglepetéssel látták ezeket a hatalmas épületeket, hiszen hasonló fürdők nem voltak jellemzőek az akkori Európában. A két legnagyobb és építészetileg is legszebb fürdő a Rudas, illetve a Császár fürdő. Mind a kettőt az a Szokollu Musztafa pasa építtette, aki a leghosszabb ideig (pontosabban 12 évig (1566-1578) volt budai pasa, és a nagyvezír unokaöccseként komoly befolyásra tehetett szert. Ma mindkét fürdőnek csak nagyjából a fele áll, impozáns előcsarnokukat elvesztették: a kupolájuk még vélhetően a visszafoglaló háborúk környékén beomlott, de falait csak a II. világháború után bontották el.
A másik tabáni fürdő, a Rác fürdő lényegesen kisebb, ám legépebben megmaradt törökkori fürdőnk. Itt az előcsarnok, az átmeneti helyiség, a forró helyiség és a magánfürdő is áll, kisebb-nagyobb sérülésekkel. A fürdő törökkori része ma az utcáról szinte egyáltalán nem látszik, annyira körbeépítették a századok folyamán. Ennek a csigaházként növekedett épületnek a legbelső magját alkotja a hódoltság kori fürdő. Egykor egységes, nagy előcsarnokát ma 18-19. századi falak tagolják kisebb terekre, így hangulata és funkciója teljesen megváltozott. Márványpadlójának részletei azonban fennmaradtak, s talán majd láthatóak is lesznek, födéme azonban már nem áll. A dongás átmeneti helyiség hatszögű felülvilágítóival épebben őrződött meg, és a fürdő egyik egyedi megoldása is itt került felszínre: egy kis medence állt itt az oszmánok idején.
A fürdő forró helyisége lényegesen kisebb a Rudas vagy a Császár méreteinél, talán ezért is nevezték a törökkorban "Kis fürdőnek". A nyolcszög alaprajzú tér közepén helyezkedik el a medence, a falak mentén pedig padka fut körbe. A terem szép díszei az ajtóval szemközti falon elhelyezkedő falfülkék, és a padkák fölött záródó szamárhátívek. Ebből a teremből továbbhaladva lehetett a magánfürdőbe lépni, ami egy kis, négyzetes, kupával fedett terem volt. Érdekessége, hogy ebben is egy kis medencét alakítottak ki még a törökkorban. Sajnos a 19. század végén kupoláját elbontották, falait erősen visszabontották (a jelenlegi felújítás során ennek visszaépítését tervezik) A fenti két fürdő körül a 16-17. században nem park volt, hanem egy teljesen kiépült városrész, mecsetekkel, boltokkal, kutakkal, házakkal.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Az első világháború valódi arcát mutatta meg regényeiben Erich Maria Remarque
- Eredetileg kerékpározónak készült az első magyar futballista, Gillemot Ferenc
- Az első világháború poklát is megjárta Tolkien, A Gyűrűk Ura alkotója
- Egy magyarnak köszönhetjük az olasz eszpresszót
- Nem törődött bele a sévres-i békeszerződésbe Musztafa Kemál
- Az ópiumfogyasztók számának növekedését eredményezte az orosz cár alkoholtilalma
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap