Molinók a litvániai szovjetellenes felkelésről
2008. április 28. 15:00
A litvániai szovjetellenes felkelés kilenc évét, az 1944 és 1953 közötti időszakot mutatják be huszonegy nagyméretű, több mint két négyzetméteres molinón.
Korábban
A litvánok sorsa annyiban hasonlatos a magyarságéhoz, hogy mindkét nép hosszú évtizedeken át kénytelen volt elviselni a szovjet elnyomást. Szintén egy közös vonás, hogy a litvánok és a magyarok is fegyvert fogtak a sztálinista uralommal szemben. A litvánok szabadságharcáról szóló vásárhelyi kiállítás érzékletesen tárja a nagyközönség elé egy nemzet reménytelen, de ugyanakkor mégis felemelő küzdelmét a függetlenségért.
A kutatók adatai szerint Litvánia lakosságának körülbelül 4 százaléka kapcsolódott be közvetlenül partizánként vagy közvetve támogatóként a fegyveres szovjetellenes ellenállásba. Voltak családok, amelyekből három, négy, nem egyszer akár öt vagy hat fiú harcolt és esett el a partizánok soraiban. A szabadságharcosok nem csak fegyverrel szálltak szembe a megszállókkal, hanem az írott szó erejével is. A partizánháború alatt Litvániában nem kevesebb, mint 72 különböző szamizdat kiadvány jelent meg. A felkelők még nyomdai berendezésekkel is rendelkeztek.
A partizánok legfontosabb menedéke és lakóhelye az erdő volt. A bunkerokat különdöző helyeken rendezték be: pajtákban, padlásokon, lejtős folyópartokon, a falusiak burgonyavermei alatt, erdőben fák gyökerei alatt, lakóházakban és hasonló helyeken. Álcázáshoz azt használtak, amit a bunker környékén találtak: kisebb fenyőfákat, kivágott fák ágait, szalmát. A bejáratot kemencékben, elhagyott kutakban vagy hasonló helyeken alakították ki.
Az évtizedeken át tabunak számító témát körbejáró kiállítást június 29-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre 20:20
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet 18:05
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap