2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Dekódolták az Alhambra falait

2009. április 6. 11:37 The Independent

A Granadában épült erődszerű palota mindig is lenyűgözte a látogatókat, azt azonban csak a legutóbbi lézeres szkenneléssel tudták megállapítani, hogy mit jelenthetnek a túldíszített falakon látható szövegek.

A látogatók évszázadok óta csak találgathatták, hogy milyen üzeneteket rejthetnek a mór építmény falainak padlótól mennyezetig ívelő, sokszor túldíszített, és képeknek tűnő faragványai. A különleges díszítéseket mostanra azonban egy hosszan tartó kutatás után gondosan katalogizálták, majd spanyolra fordították, így végre mindenki számára elérhetővé vált annak jelentése is.

A vizsgálatok eredményeit egy interaktív DVD-n is megjelentették, amelyen a 10 ezer felirat közül 3116 elemzését, datálását és átiratát láthatjuk. A kutatást vezető Juan Castilla, a Legfelsőbb Spanyol Kutatótanács arab tanszékének munkatársa szerint a világon sehol máshol nem találni hasonlóképp túldíszített, a verse kötetekhez hasonló épületet. Castilla azonban bevallotta, hogy a feliratok messze nem rejtenek annyi információt, történetet vagy költeményt, mint azt elsőre gondolnánk. Szerinte a Korán-idézetek csak egy minimális hányadát teszik ki a szövegeknek. Ezzel szemben az Naszrida-dinasztia mottója – „Nincs más győztes, csak Allah” - több százszor megjelenik a falakon, oszlopokon és íveken.

Szintén több százszor ismétlődnek a „boldogság”, és „áldás” szavak, emellett egykori bölcsességek is megjelennek a feliratokban, így több helyen olvashatunk intelmeket, vagy épp buzdításokat. Más helyeken Ibn al-Khatib és Ibn Zamrak költeményeit faragták kőbe, amelyek a palota dícsőítése mellett több helyen is az isteni kegyelmet magasztalják.

Az Alhambra építését egyébként 1223-ban, az első Naszrida uralkodó, I. Muhammad idején kezdték meg, majd utódai, I. Júszuf, V. Muhammad és III. Júszuf granadai emírek 1408-ig folytatták azt. Az épületegyütteshez mórok és keresztények által alkotott épületrészek tartoznak: az Alcazaba, a Naszridák palotái és a Generalife arab munka, míg V. Károly palotája és a Szűz Mária-templom már a keresztény spanyolok alkotása volt. 1984 óta a Világörökség része.

A kutatók évszázadok óta dolgoztak a különböző szövegek értelmezésén, ám ezen munkálatok során csupán a feliratok töredékét sikerült analizálni. A modern technológia, és egy háromdimenziós lézerszkenner segítségével most azonban lehetővé vált a falak beolvastatása, majd számítógépes analízise, amelynek során egy különleges algoritmus elemezte a cirádás díszítéseket.

A faragványok között virtuális utazást biztosító DVD jelenleg spanyol fordítással és kommentárral érhető el, és az jelenleg csak a fellegvár, a Comares feliratait tartalmazza. Az idén megjelenő folytatásban az Oroszlános Palota, a híres udvar és az ott álló kút feliratait is böngészhetjük majd, míg a tervek szerint hamarosan megjelenik a nemzetközi piacra szánt változat is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár