Elismerték a menekülő kelet-németek lelövését

A bolgár kommunista állambiztonsági szolgálat archívumának feltárásával megbízott független bizottság nyilvánosságra hozta a bolgár határőrség eddig titkos aktáit. A nyolc akta - amelyekből fény derül többek között arra, milyen szoros együttműködés volt a bolgár szolgálatok és a hírhedt keletnémet titkosrendőrség, a Stasi között - adatokat tartalmaz olyan keletnémet menekültekről is, akiket a bolgár határon tartóztattak föl, és kiadtak az NDK-nak - mondta el Jekatyerina Boncseva, a bizottság tagja.

Egyelőre nem lehet tudni, pontosan hány keletnémet menekült vesztette életét a bolgár-görög és a bolgár-török határon a kérdéses időszakban. Boncseva asszony szerint két ilyen eset bizonyosan történt, az egyik 1974-ben, a másik 1988-ban. Stefan Appelius német kutató, az oldenburgi egyetem oktatója a The New York Timesnak adott, a múlt hónapban megjelent nyilatkozatában azt mondta: bizonyítékokat talált arra, hogy 1989-ig összesen 4500-an kíséreltek meg szökést Bulgárián keresztül a vasfüggönyön túlra, s közülük mintegy százat lelőttek. Szófia mostanáig tagadta, hogy akár csak egy ilyen eset is történt volna.

A most felfedett akták tanúsága szerint a határőrök minden feltartóztatott menekült után 20 nap plusz szabadságot és egy karórát kaptak ajándékba. A kelet-közép-európai államszocialista rendszerek időszakában lengyelek és magyarok is megpróbáltak eljutni Bulgárián keresztül a szovjet tömbön túlra; egyelőre nem lehet tudni, mikor lesznek hozzáférhetők azok az akták, amelyekből fény derülhet a velük történtekre.

1989 előtt Bulgária Moszkva egyik leghűségesebb csatlósa volt. Feltételezések szerint bolgár ügynökök gyilkolták meg 1978-ban Londonban Georgi Markov bolgár ellenzékit egy mérgezett hegyű esernyővel; Bulgáriának ezen kívül köze lehetett a II. János Pál pápa ellen 1981-ben megkísérelt merénylethez is.

(Múlt-kor/MTI)